Pesti Srácok

Büntetné a hálapénz elfogadását a Magyar Orvosi Kamara

Büntetné a hálapénz elfogadását a Magyar Orvosi Kamara

Legyen bűncselekmény a hálapénz elfogadása, és ezt a büntető törvénykönyv szankcionálja – ezt javasolja a Magyar Orvosi Kamara a kormánynak.

Új bértáblát javasol a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új vezetése. A november vége óta a második Gyurcsány-kormány egykori egészségügyi államtitkára, Kincses Gyula által vezetett grémium szerint egy szakorvos-jelöltnek 680 000, míg egy húszéves gyakorlattal rendelkező szakorvosnak 1 650 000 forintos bruttó alapbért kellene kapnia, míg egy, a pályája vége felé járó orvos keresetének már meg kellene haladnia a kétmillió forintot. Ezzel szerintük nemcsak a fiatal orvosok külföldre vándorlása lenne megakadályozható, de a hálapénz is megszüntethetővé válna. Sőt, a paraszolvenciát büntetőjogi kategóriává tennék. Úgy vélik, a beteg és az orvos elemi érdeke, hogy a hálapénzt minél hamarabb a kormányzat is korrupciónak tekintse és kriminalizálja azt.

– írja javaslatának indoklásában a Magyar Orvosi Kamara. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a javaslatra úgy reagált, támogatja, hogy a hálapénz elfogadásának tilalma szerepeljen a MOK etikai kódexében, amelynek ellenőrzése kifejezetten kamarai feladat.

– tették hozzá.

A hálapénz elleni fellépés nem új keletű, a fiatal orvosokat tömörítő Magyar Rezidens Szövetség még 2013-ban indította útjára a hálapénzellenes kampányt Hálát a betegtől, pénzt az államtól jelszóval. Dénes Tamás, a szervezet akkori elnöke, aki azóta már két szakvizsgás sebész orvos, emlékeztetett: a szövetség anno két alapos közvélemény-kutatást is indított, hogy pontosan lássák, mi motiválja az orvosokat a paraszolvencia elfogadásában, illetve miért tartják ezt szükségesnek a betegek. A felmérések szerint az orvosok döntően keresetkiegészítésként tekintenek a hálapénzre, és 96 százalékuk olyan egészségügyi rendszerben szeretne dolgozni, ahol egyáltalán nincs paraszolvencia. Egy, a hálapénzzel kapcsolatos korábbi kutatás szerint egyébként minden második ember ad pénzt az orvosnak, de korántsem hálából; sokkal inkább azért, hogy valamilyen előnyhöz jusson, vagy mert kényszerítve érzi magát erre. A Nézőpont Intézet felmérése szerint az egészségügy a szürkegazdasággal leginkább fertőzött területek egyike. A kamara ezért azt javasolja, hogy béremelés után a hálapénz elfogadása legyen bűncselekmény, kerüljön be a büntető törvénykönyvbe.

Forrás: MTI/Magyar Nemzet; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.