Kéretlen képviselők is képviselnék Tárnokot! (olvasói levél)
Érdekes dolgok történnek azoknál az önkormányzatoknál, ahol az ellenzéki összefogás győzött októberben. A választók is rácsodálkoznak az új polgármesterek, testületek, képviselők némelyikének ötleteire, döntéseire. Egy olvasónk a tárnoki önkormányzati többség újításával ismertet meg bennünket.
Máris elfáradt a tárnoki balliberális összefogás? Kényelmetlen a választók szemébe nézni , vagy csak egyszerűen nem akarnak megismerkedni az emberek valódi problémáival?
Senki sem kérte, senki sem szavazott rájuk, mégis jönnek Tárnokon a képviselők képviselői, az ismeretlen ,,civil” önkéntes képviselők. Ahogy magukról írják: ,
magánemberek kezdeményezéseként alakultak a 2019-es önkormányzati választások után.
2020 januárjában az a hír jelent meg a Tárnokhír nevű önkormányzati újságban, miszerint egy ismeretlen csoportosulás a ,,Tárnoki Civil Kontroll” aktivizálta magát, és legitim választói felhatalmazás és megbízatás nélkül
,összekötő kapocsként szeretne működni a lakosság és az önkormányzat között.
Ahogy a civil összekötőkről írnak : ,
önként jelentkeztek arra, hogy képviseljék településrészüket.
Az önkormányzati lapban büszkén írják le magukról, hogy mindez ,,szebbé, és élhetőbbé teszi Tárnokot”, miközben még a fővárosban sincs szükség arra, hogy a megválasztott képviselők bizonyos szerepköreit névtelen civilek játsszák el.
Eltűntek a fogadóórák
2019. október 13. előtt minden lakos szokásrendje volt, hogy a képviselők közvetlen fogadóóráját vette igénybe s nem volt semmilyen alternatív ,,civil kontroll” a képviselők és a lakosság között, hiszen ha egyből felkereshetem bizalmasan a képviselőmet, akkor logikus, hogy gyorsabb eredményre vezet, ha ezután is így teszek.
Habár a képviselői fogadóóra valószínűleg nem szűnik meg, a januári Tárnokhírben már nem közölték a képviselők elérhetőségeiket sem (kivéve a szokásosat, az országgyűlési képviselőét), igaz egy kellemes rejtvény kárpótolja a lakosokat. Úgy látszik, a mostani civilek nyomulása kiüresítheti a balliberális megválasztott képviselők fontosabb feladatait, ilyen például a személyes találkozás a választókkal, a közvetlenség elve.
Ha egy tárnoki polgár az okostelefonok, és az internet gyors világában mégis úgy dönt, hogy egy ilyen önkéntes képviselőt keres meg, akkor egy felesleges időhúzás áldozatává válik: az önkéntes képviselő nem rendelkezik érvényes mandátummal, sőt, azt sem tudjuk ki ő, hogyan, és mikor fogja továbbadni az általunk megfogalmazott kérést a valódi képviselőnek. Felvetődik a kérdés, miért nem indult el ez az önkéntes csapat inkább a választáson?
De mit csinál a megválasztott képviselő?
Ennek az aktatologató időhúzó módszernek semmi előnye nincsen, sőt, csupán az ügyintézést hátráltatja: a civil képviselő beiktatása révén csorbul a közvetlen képviselői demokrácia, a megválasztott képviselőbe vetett bizalom, a képviselő aktivitása, a képviselő felelőssége, személye pedig egyre inkább elmosódik. A megválasztott valódi képviselő emiatt eltávolodhat a lakostól, ezzel elveszhet egyik lényegi feladatköre, a lakossággal való közvetlen viszony ápolása.
Ez a kényelmetlenebb módszer csupán egy valakinek jó, az pedig a választott képviselő, aki kényelmesen ki tud maradni a panaszok személyes, sokszor érzelemdús meghallgatásából, ráadásul a civil küldöncön keresztül még válaszolhat is a panaszos bejelentésekre.
Mindez újabb szomorú ékes bizonyítéka a baloldaliság torz demokráciafelfogásának.
