Macronék készek meghátrálni a tervezett nyugdíjreform legvitatottabb pontjában
A francia kormány kész visszavonni a vitatott nyugdíjreform tervezetéből a szakszervezetek részéről legnagyobb tiltakozást kiváltó pontot, amely alapján 2027-től 64 évre emelkedne a teljes jogosultság ideje – jelezte szombaton Édouard Philippe miniszterelnök a szociális partnerekhez intézett levelében, miközben országszerte folytatódtak az utcai tiltakozások.
A kormányfő korábban ígéretet tett arra, hogy a nap folyamán olyan bejelentést tesz, amelynek célja, hogy befejeződjön a Párizst ötödik hete megbénító vasúti és tömegközlekedési sztrájk. A sajtóban közzétett levélben Édouard Philippe miniszterelnök ugyanakkor azt is leszögezte, hogy – miután a jogosultsági év emelését az esetleges jövőbeni finanszírozási problémák miatt tartaná indokoltnak – a szociális partnereknek meg kell állapodniuk abban, hogy szavatolják a jelenleg nem deficites rendszer egyensúlyának megőrzését 2027-ben is.
A nyugdíjreform célja, hogy a jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszert egységesítse egy pontrendszer alapú egységes rendszerben. A tervezet egyik leginkább kifogásolt része az, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2027-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, amin nem változtatna a kormány, de az eddigi tervezet szerint 5 százalékos levonással büntetné azokat, akik 64 év előtt mennek nyugdíjba. A 41, ágazatonként szerveződő speciális rendszerbe tartozik a nyugdíjasok mintegy húsz százaléka; a többiek az általános állami rendszer tagjai. Az ez utóbbiba tartozók 43 évi munkaviszony után jogosultak teljes összegű nyugdíjra. Amennyiben ennél rövidebb idejű munkaviszony után mennek el nyugdíjba (ezt 62 éves kortól megtehetik), levonást kapnak, kivéve, ha 67 évesek, akkortól ugyanis automatikusan jár a teljes összegű nyugdíj.
A kormány által eddig javasolt új, egységesített rendszer tervezetében eltűnne a kötelező 43 évnyi munkaviszony a teljes jogosultsághoz, és csak az kaphatna 2027-től teljes összegű nyugdíjat, aki 64 évesen vonul vissza. Ez esetben viszont a ledolgozott évektől függetlenül mindenkit alanyi jogon megilletne a legalább ezer eurós, teljes összegű nyugdíj. A kormány és a szakszervezetek között folyamatosak az egyeztetések: a legradikálisabb CGT és az FO a teljes reform visszavonását követeli, míg a legnagyobb szakszervezet, az CFDT reformpárti, és csak a teljes jogosultság 64 évre emelését, illetve az ennél korábban nyugdíjba vonulók pénzügyi megbüntetését ellenzi.
A CFDT közleményben üdvözölte a kormány szombati javaslatát, amely a szakszervezet szerint "a kormány hajlandóságát jelzi a kompromisszumra". Azt is jelezte a legnagyobb szakszervezet, hogy "folytatni fogja a tárgyalásokat, hogy megszülessenek a válaszok azokra a kérdésekre, amelyek az egyetemes jövőbeni rendszerrel kapcsolatban még felmerülnek". A kormányfő tájékoztatása szerint a szociális partnerek részvételével rendezendő konferenciának április végéig kell megfogalmaznia javaslatait a nyugdíjrendszer finanszírozásának egyensúlyban tartására. Amennyiben addig ezek nem születnek meg, a kormány visszateszi a tervezetbe a teljes jogosultság 64 évre emelését.
Teljesen egyértelmű szeretnék lenni ebben a kérdésben: vállalni fogom a felelősséget
– írta a miniszterelnök. A szombati tiltakozásokat szervező radikálisabb CGT és FO válaszai még nem ismertek, miután eddig ezek a szervezetek a teljes reform visszavonását követelték. A párizsi felvonulást – amelyhez a kormány gazdaságpolitikája ellen 2018 novembere óta minden szombaton tiltakozó sárgamellényes tüntetők is csatlakoztak – incidensek kísérték a délután folyamán. A több ezer fős tömegbe keveredett, fekete ruhába öltözött anarchisták a menet élén megjelenve kirakatokat törtek be, üzleteket fosztottak ki, és megdobálták a rendőröket a Nation tértől a Bastille téren át a République tér felé tartó tiltakozó felvonuláson.
Forrás: MTI
