Pesti Srácok

Rendkívüli tanácsülést hívott össze a NATO a közel-keleti feszültség növekedése miatt

Rendkívüli tanácsülést hívott össze a NATO a közel-keleti feszültség növekedése miatt

A NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze hétfőre, a közel-keleti feszültség növekedése miatt – közölte a katonai szövetség egyik szóvivője hétfőn. A szóvivő szavai szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt követően döntött a tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel.

A NATO szombaton arról döntött, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is. A döntést azt követően hozták meg, hogy pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda elitegysége, az al-Kudsz alakulat parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.

– jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülését követően. Jens Stoltenberg rövid sajtótájékoztatóján kijelentette: a NATO és szövetségesei kiállnak az Egyesült Államok mellett Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolása ügyében, a szövetséges országok ugyanis súlyos aggodalmukat fejezik ki a régió egészét destabilizálni képes iráni atomtevékenység, valamint az iráni vezetés terrorista csoportokat támogató politikája miatt.

PestiSracok facebook image

– emelte ki a főtitkár.

– jelentette ki Donald Trump a Twitteren. Az amerikai elnök hétfőn megismételte, hogy kormányzata nem engedi meg Iránnak atomfegyver előállítását. Az egymondatos mikroblog-bejegyzést Trump egy nappal azt követően tette közzé, hogy Teherán bejelentette: nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Trump 2018-ban egyoldalúan felmondta a 2015-ben az iszlám köztársasággal, valamint öt másik nagyhatalommal (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína) megkötött egyezményt. Ezt követően tavaly Irán ismét megkezdte az urándúsítást, és jelezte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Azóta nem csupán a dúsított urán mennyiségét növelte, hanem meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.

Diplomáciai megoldást sürgetett az iráni-amerikai viszály rendezésére az Európai Bizottság elnöke hétfőn. Ursula von der Leyen a németországi Seeonban hangsúlyozta: véget kell vetni az erőszak körforgásának, és ebben Európának különleges felelőssége van. Irakról szólva Ursula von der Leyen azt hangoztatta, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet pusztítása után a közel-keleti ország jó úton halad, és lakosai megérdemlik, hogy folytatódjon az újjáépítés. Az Európai Bizottság elnöke önmérsékletre szólította fel a konfliktus szereplőit. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az európai uniós külügyminiszterek pénteken rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben, hogy megvitassák a válság következményeit Európára nézve és az iráni nukleáris megállapodás jövőjét.

Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetben válaszolt hétfőn amerikai kollégájának, Donald Trumpnak vasárnapi fenyegetésére. Mint írta:

Trump is Twitter-üzenetben tudatta előzőleg, hogy 52 iráni célpontra sújt le az Egyesült Államok, ha Irán megtorolja amerikaiakon Kászim Szulejmáni tábornok likvidálását. A két elnök között kezd egyfajta számháború kialakulni. Róháni hétfőn üzenetében az 52 célpontra utalva a 290-es számot idézte Trump emlékezetébe. Ennek magyarázata: 1988-ban egy amerikai hadihajó lelőtt egy iráni utasszállító repülőgépet, aminek 290 halálos áldozata volt.

Tovább folytatják az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői, és jelentést tesznek minden számottevő fejleményről – közölte a bécsi székhelyű szervezet hétfőn.

– írták a közleményben.

– közölte hétfőn a Twitter közösségi portálon Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Donald Trump amerikai elnök Iránnal kapcsolatos esetleges katonai műveleteit korlátozó törvényjavaslat benyújtását jelentette be magyar idő szerint hétfő hajnalban Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház demokrata párti házelnöke. A törvényjavaslat megerősítené a kongresszust jogaiban, miszerint ha nem ad külön felhatalmazást rá, Trumpnak harminc napon belül véget kell vetnie az Iránnal kapcsolatos hadműveleteinek.

Bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat az iráni állami televíziónak adott hétfői interjújában Iszmáil Gáni, aki Szulejmáni tábornok után került az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének élére.

Forrás: MTI; Fotó: ednews.net

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.