Soltész: A korábbi bűnök okozta sebek akkor gyógyíthatók, ha segítjük a ma élő német közösséget
A korábbi bűnök okozta sebeket akkor tudjuk gyógyítani, ha mindenben segítjük a ma élő német közösséget – hangsúlyozta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár vasárnap, a Fejér megyei Mány katolikus temetőjében, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából tartott ünnepségen.
A német kitelepítés emlékművénél Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy az első világégést követően az átgondolatlan, nagyhatalmi arroganciából fakadó döntések a szovjet bolsevizmus és a német nácizmus megerősödéséhez és szörnyű tetteihez, valamint milliók halálához vezettek.
A második világháború lezárását követően a térségben élő németek millióit várta újabb megpróbáltatás: békés, szorgalmas emberekre sújtott le az igazságtalan büntetés, gyilkosságok, börtön és elűzetés várt rájuk
– tette hozzá. Az államtitkár rámutatott, hogy 1946. január 19. és 1948 júliusa között közel 200 ezer magyarországi németet üldöztek el, további százezreket pedig évtizedekig rettegésben tartottak. Soltész Miklós elmondta, hogy az 1941-es népszámláláskor mintegy 500 ezer magyar vallotta magát német származásúnak, 1949-ben már csak mindössze 2600-an. Megjegyezte: ma már nem ez a helyzet, mert Magyarországon ismét lehetősége van a német nemzetiségi önkormányzatoknak iskolákat, intézményeket fenntartani, így újra közel 186 ezer ember vallja magát német származásúnak hazánkban.
Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője kiemelte: a magyarországi németeknek lelki és fizikai szenvedést okoztak az elhurcolások és elűzetések. Hét évtizedet vártak arra, hogy világosan és őszintén kimondja egy magyar politikus, mi is történt akkoriban: Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban, az elűzetés hetvenedik évfordulóján megtette, és ezzel "végre békében nyugodhatnak, akik már nincsenek köztünk, és hajlott koruk ellenére egyenes derékkal járhatnak azok, akik a tragédia elszenvedői közül közöttünk vannak". Jelezte, hogy az utóbbi időszakban sokat léptek előre az oktatási és kulturális autonómia megvalósításában. Az elmúlt években közel hatvan oktatási intézményt vettek fenntartásba a helyi német nemzetiségi önkormányzatok, közel 15 ezer gyerek jár német nemzetiségi oktatási-nevelési intézménybe, továbbá emelt pótlékot kapnak az ott dolgozó pedagógusok, és ösztöndíjban részesülnek azok, akik német nemzetiségi pedagógusnak készülnek.
A Német Szövetségi Köztársaság képviseletében Bernd Fabritius kormánymegbízott hangsúlyozta: az Európai Unióban sem számít természetesnek és komoly történelmi tudatról tanúskodik, hogy egy állam a nevében elkövetett igazságtalanság jegyében megemlékezést hirdet. Úgy vélte, ehhez komoly kiállás és méltóság kell, és ebben Magyarország Európának is példát mutat. Hangsúlyozta: napjainkban mintaszerű kisebbségi politikát folytat Magyarország, amit jól mutat az is, hogy 2001-ben mintegy 62 ezren vallották magukat a német kisebbséghez tartozónak, 2011-ben pedig már több, mint 185 ezren.
A megemlékezést megelőzően, a Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templomban ünnepi szentmisét tartottak, amit Bernhard A. Kollmann mutatott be német nyelven.
Az Országgyűlés 2013-ban döntött arról, hogy január 19-e a meghurcoltatások emléknapja lesz, ugyanis 1946. január 19-én indult el Budaörsről az első vonatszerelvény az elűzött magyarországi németekkel Németország irányába.
Forrás/fotó: MTI
