német kitelepítés
Értékmentő dokumentumfilmes YouTube-csatorna indult a magyarországi németek elhurcolásának emlékére - László Gábor rendezővel beszélgettünk
Magyarország többpárti egyetértéssel, a sajtóban folytatott hecckampány fanfárjaitól kísérve, nagyrészt saját elhatározásból űzte el negyedmillió saját polgárát hetvennyolc évvel ezelőtt. A németek embertelen kitelepítése után „svábul még lélegezni sem volt szabad”, a kollektív bűnösség jegyében végrehajtott akciókról sokáig beszélni sem lehetett, és még most is hamis mítoszok lengik körül a koalíciós évek marhavagonos tömegdeportálásait. Vagyonrablás, Kelet-Európa újraszabása és a mostaninál tízszer súlyosabb menekültválság: 1946. január 19-én indult el az első sváb vonat. Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja. A Pesti Srácok gyártásában készült dokumentumfilm, a Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk számos szakmai elismerést hozott az alkotóknak, akik arra vállalkoztak, hogy a teljes magyar-német együttélés több mint 1100 évét dolgozzák fel, a közös történelem sarkalatos pontjaira koncentrálva. Nem akartak idealizált képet festeni, a közös történelmet a filmben inkább egy házassághoz hasonlítják, ami működik, vannak benne szép emlékek és olyanok is, amit az ember igyekszik elfelejteni. A film utóéletének köszönhetően jött létre az az értékmentő YouTube-csatorna, ami kéthetente frissül új tartalommal és a Sváb archvium nevet viseli. Az emléknap kapcsán a film alkotójával, László Gáborral beszélgettünk.
Az 1945 és 48 közötti politikai elit is bűnös a svábok tönkretételében, nemcsak a komcsik
Nagy Imre bűntetteinek listája számos – idézzünk fel egy újabbat is a kitelepítések megkezdésének évfordulója kapcsán. Ő volt ugyanis a belügyminiszter, amikor számos gonosztette előtt és után aláírta a svábok szétzúzásáról döntő rendelkezést. Egy évszázadok óta gazdaságilag, kulturálisan és társadalmilag is virágzó közösséget töröltek el a komcsik. Semmiben sem menti fel őket, de Európa számos államára jellemző volt ekkoriban, hogy a nácik gaztetteire hivatkozva milliókat tettek tönkre azért, mert németek.
Ma van a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja
Megalázott, kisemmizett, hazájukat elhagyni kényszerülő emberek, szétszakított családok: 77 évvel ezelőtt ezen a napon indult el Budaörsről az első vonatszerelvény, ami az elűzött magyarországi németeket szállította Németországba – írja Magyarország Kormánya a közösségi oldalán, majd azzal folytatják a bejegyzést, hogy közel negyedmillió honfitársunkat, 1946-tól 1948-ig erőszakkal, a kollektív bűnösség igaztalan vádja alapján telepítettek ki otthonaikból. Emlékezzünk ma rájuk.
Menczer Tamás a PS-nek: A svábság rám mindig számíthat!
Budaörsről indultak el 1946-ban az első elűzetési vonatok, amelyekkel a svábokat erőszakkal hurcolták el addigi lakóhelyükről, így különös a jelentősége annak, hogy ott mutatták be László Petra és férje közös alkotását, a Mi, svábok mindig jó magyarok voltunk című filmet. A hazai német nemzetiség támogatása 2020-ban megközelítette az öt és fél milliárd forintot, és ez nyolc és félszerese annak a támogatásnak, amit 2010-ben. Ez a segítség pedig szívből jön – minderről Menczer Tamás beszélt Budaörsön, ahol kolléganőnk, László Petra és férjének közösen készített díjnyertes alkotását mutatták be. Az eseményen Menczer Tamás államtitkár úgy fogalmazott: hiába hurcolták el a kitelepítéskor Magyarországról a svábokat, bebizonyosodott, hogy "a gyökereket nem lehet elszakítani". Szavai szerint a svábok, a német nemzetiségű emberek mindig is őrizték tradícióikat, nyelvüket, nemzetiségüket, miközben erősítették Magyarországot. Az államtitkár úgy véli, talán ez lehet a magyarázat arra, amit ebben a filmben is bemutattak az alkotók: azoknak az embereknek, akiket elhurcoltak, mindig itt volt az otthonuk, hiába hurcolták el erőszakkal, mégis ide tartozónak érezték magukat. Véleménye szerint fontos bemutatni az ilyen jellegű alkotásokat, mert fontos emlékezni arra, hogy milyen borzalmakat kellett elszenvednie a hazánkban élő sváb közösségnek.
Csupán az volt a bűnük, hogy németnek születtek (László Petra megrendítő kisfilmje a kitelepítés napjáról)
Az Országgyűlés 2013-ban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény. Az első vonat Budaörsről indult...
Soltész: A korábbi bűnök okozta sebek akkor gyógyíthatók, ha segítjük a ma élő német közösséget
A korábbi bűnök okozta sebeket akkor tudjuk gyógyítani, ha mindenben segítjük a ma élő német közösséget – hangsúlyozta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár vasárnap, a Fejér megyei Mány katolikus temetőjében, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából tartott ünnepségen.
Varga Mihály: A kitelepített svábok magukkal vitték magyarságukat
A második világháború után Magyarországról elűzött svábok magukkal vitték német földre magyarságukat is - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a német ajkú lakosság kitelepítésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen vasárnap Békásmegyeren.
Semjén: Történelmi bűn a német nemzetiség egykori elüldözése
Történelmi bűnnek nevezte a német nemzetiség egykori elüldözését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton, a Békés megyei Eleken.
Isten veled, hazánk! - A németek kitelepítésére emlékezünk (PS videó)
"Bevittek bennünket Fehérvárra a nagygyűlésre. Először elmondta a Farkas Mihály a beszédét, körülbelül egy jó órát beszélt, hogy ilyen jó lesz, olyan jó lesz stb, jön a kommunizmus és így tovább. A végén azt mondta, na, most még egy pár szót szeretnék szólni arról az úgynevezett sváb kérdésről. Ezt kihangsúlyozta. Na, aztán mondta, hogy ezek nem ide valók, ki lesznek telepítve, és így tovább, és így tovább, mondott egy olyan tíz perces átkot a svábokra." Nagy Imre kommunista belügyminiszter 1946. január 15-én adta ki a svábok kitelepítésének végrehajtását szabályozó rendeletet, a szervezett megvalósítás néhány nappal később, január 19-én - ma hetvenhárom éve - kezdődött. 1946 és 1948 között összesen 185 ezer svábnak kellett elhagynia otthonát, miután nemzetidegennek bélyegezte őket a kommunista rezsim. Megfosztva magyar állampolgárságuktól, minden vagyonuktól, vagonokba pakolva hurcoltak át időseket, családokat, gyermekeket a háború után éhező és romokban heverő Németországba, ahol csak magyar cigányokként fogadták őket. Az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött arról, hogy január 19. minden évben legyen a Magyarországról nincstelenül elűzött németek emléknapja. Kolléganőnk, László Petra férjével két megrendítő és hiánypótló dokumentumfilmet is készített a témában. Videónkban, mely a két dokumentumfilm egy-egy részletét idézi fel, olyan idős sváb emberek szólalnak meg, akik gyermekként élték át a kitelepítés borzalmait.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
