Pesti Srácok

Utcai tüntetések, zavargások, könnygáz és rombolás Franciaországban

Utcai tüntetések, zavargások, könnygáz és rombolás Franciaországban

Ismét több százezren tiltakoztak csütörtökön mintegy nyolcvan francia városban a tervezett nyugdíjreform ellen a szakszervezetek által meghirdetett negyedik országos tiltakozónapon, miközben 36. napja tart a vasúti és a párizsi tömegközlekedési sztrájk is. Ahogy már a sárgamellényesek tüntetéssorozatánál megszokott volt, szélsőbaloldali anarchisták keveredtek a tüntetők közé. Ők pedig romboltak, megint – írja az Origo.

Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint mintegy 280 ezren, a szakszervezetek összesítése szerint csaknem 800 ezren vettek részt az utcai felvonulásokon. A legnagyobb megmozdulást Párizsban rendezték, ahol a vasutasok mellett tanárok és ügyvédek vonultak a menet élén, a jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszer egységesítésére irányuló, pontrendszer alapú reform tervezetének visszavonását követelve – olvasható az Origo összeállításában. A lap azt írja: a tervezet egyik leginkább kifogásolt része az, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2025-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, és ezen nem változtatna a kormány, de a tervezet szerint 5 százalékos levonással büntetné azokat, akik 64 év előtt mennek nyugdíjba. A kormány szerint az új rendszer igazságosabb lesz a jelenleginél, míg az ellenzők a nyugdíjasok lecsúszásától tartanak. A nyugdíjreform elleni tiltakozó megmozdulás 36-ik napja tart, és leginkább a párizsi tömegközlekedésben és a közoktatásban érezhetők a sztrájk hatásai. Legutóbb 1986-1987-ben volt ilyen hosszú sztrájk az állami vasúttársaság (SNCF) munkavállalói részéről, de az 28 nap után befejeződött. A mostani is főként a vasúti közlekedést sújtja, valamint a Párizs térségét kiszolgáló tömegközlekedést.

A V4NA nemzetközi hírügynökség információi szerint a franciák még mindig támogatják a sztrájkolókat, azaz az elviselhetetlen körülmények (több, mint egy hónapja gyakorlatilag nincs közösségi közlekedés) ellenére a sztrájkolókat támogatják és nem Macron elnököt. A francia elnök elfogadottsági száma egyébként példátlanul alacsony: a Le Figaro szerint alig 25 százalékos. Ahogy szinte minden franciaországi tüntetésen, a csütörtökin is megfigyelhető volt a V4NA szerint az a kettősség, hogy egyfelől a rendőrök nyakra-főre szórták a könnygázbombákat, feltűnően agresszívek voltak a békésebb tüntetőkkel, ugyanakkor sokszor lehetett látni esztelen rombolást is. Az Origo oldalán megnézhet egy összeállítást a Saint-Lazare pályaudvar sajátos rendőri blokádjáról, valamint azt is megtekinthetik, hogyan vernek szét tüntetők egy buszmegállót.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/AP/Laurent Cipriani

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.