Pesti Srácok

A hazatérés napjára emlékeztek Somoskőújfalun

A hazatérés napjára emlékeztek Somoskőújfalun

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától való visszacsatolás 96. évfordulójára emlékeztek vasárnap a Nógrád megyei Somoskőújfalun. Somoskőújfalu és Somoskő a trianoni döntés következtében négy évig volt a szomszéd állam része. A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket több éves tárgyalássorozat eredményeként, Krepuska Géza orvosprofesszor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására.

Tóth László (független) polgármester a megemlékezésen felidézte, hogy nem osztozott mindenki az ünneplés örömében.

- mondta.

PestiSracok facebook image

Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke azt mondta a rendezvényen: különösen jó a trianoni centenárium évében felmutatni egy csodálatos történelmi eseményt, amely legalább Somoskőújfalun és Somoskőn felülírhatja "a száz évvel ezelőtti rettenetes csonkolás okán érzett iszonyú fájdalmat", hozzátéve, hogy több ezer elcsatolt település nem osztozhatott Somoskőújfalu és Somoskő jóra fordult sorsában.

- fogalmazott.

Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy 2020-ban nem csak a hazatérés 96. évfordulójára és a száz éve történt nemzettragédiára emlékezünk; 2020 a nemzeti összetartozás éve.

- mondta a képviselő.

Az Országgyűlés 2017-ben Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselők indítványára a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta Somoskőnek és Somoskőújfalunak, a határozat egy-egy díszpéldányát Kövér László, az Országgyűlés elnöke adta át a két évvel ezelőtti ünnepségen. A visszacsatolást 1999 óta ünneplik a hazatérés napjaként.

MTI; Fotó: felvidek.ma

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.