Pesti Srácok

Az oktatásegészségügyből az egészségügy fontosabb az amerikaiak számára

Az oktatásegészségügyből az egészségügy fontosabb az amerikaiak számára

Az egészségügyi ellátás és a gyógyszerárak magas költsége a legfontosabb kérdés az amerikaiak számára a választások előtt – állapította meg a Politico című lap és a Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének szerdán nyilvánosságra hozott közös felmérése.

A felmérés szerint a megkérdezettek azt várják Donald Trump elnöktől és a kongresszus politikusaitól, hogy tegyenek lépéseket az egészségügyi ellátás és a vényköteles gyógyszerek árának csökkentése érdekében. Emellett fontosnak tartják a közoktatásra fordított szövetségi kiadások növelését és a gyűlöletből eredő bűncselekmények visszaszorítását is. A választók az egészségügyi költségcsökkentést fontosabbnak tartják általában az egészségbiztosítási törvény megváltoztatásánál, vagyis egy átfogó új törvény kidolgozásánál és a klímaváltozás elleni fellépésnél is. Az amerikai családok az egészségüggyel összefüggő azonnali pénzügyi problémáik megoldását várják a politikusoktól. A megkérdezettek 80 százaléka az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentését tartja a legfontosabbnak, ezen belül a demokraták 89, a republikánusok 76 százaléka ítéli e kérdés megoldását elsődlegesnek. A vényköteles gyógyszerek árának csökkentésére a megkérdezettek 75 százaléka voksolt: ez esetben is nagyobb arányú, 85 százalékos volt a demokrata párt híveinek tábora, míg a republikánus szavazók 69 százaléka számára fontos a gyógyszerárak visszaszorítása.

A felmérés idézi Robert Blendont, a kutatást végző csoport társigazgatóját és Richard Menschelt, a Harvard közegészségüggyel és politikai elemzéssel foglalkozó intézetének professzorát. Mindketten arra hívják fel a figyelmet, hogy az előválasztási folyamat lezárulta után a választók elsősorban "a zsebük szerint" döntenek majd. Vagyis nem az átfogó egészségügyi reform lesz fontos a számukra, hanem az egészségügyi költségek azonnali csökkentése.

PestiSracok facebook image

– állapította meg Blendon és Menschel. A két szakember levonta a következtetést, miszerint nem "az egészségügyi rendszer nagy reformjait" várják a választók a jelöltektől.

A kutatás során egyébként 22 témakörben kérdezték az embereket. Az is kiderült, hogy a megkérdezetteknek csak az 52 százaléka támogatja, hogy drasztikusan növeljék a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítandó szövetségi kiadásokat. A közoktatásra költött összegek növelését 29 százalékuk, a gyűlöletből eredő bűncselekmények visszaszorítását pedig 34 százalékuk tartja rendkívül fontosnak.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.