A Bundestag ellenszavazat nélkül elfogadta a rekord nagyságú hiányt előirányzó német pótköltségvetést

A javaslatot a kormányoldal - a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös képviselőcsoportja, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakciója - mellett az ellenzéki oldalon a Zöldek, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) képviselői is mind megszavazták, a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) frakciója pedig tartózkodott.

Olaf Scholz pénzügyminiszter a szavazás előtti vitában kiemelte: Németország az utóbbi évtizedek legnagyobb válságával szembesül, méghozzá olyan krízissel, amelynek kezelésére nincs minta, követhető példa az ország történetében.

- mondta. Ebben a helyzetben meg kell mutatni, hogy a szabadságra épülő és nyitott társadalomban van elég "belső erő" az olyan kihívások leküzdéséhez, mint a koronavírus-világjárvány - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a kormány "a felvilágosult polgárok belátására" épít, és minden szükséges és lehetséges lépést megtesz a gazdasági és szociális, társadalmi hatások enyhítéséért.

Ez a törekvés mutatkozik meg a pótköltségvetésben, amelynek alapján idén az államháztartási egyensúly megőrzésével számoló eredeti büdzséhez képest 33,5 milliárd euróval kevesebb bevétel és 122,487 milliárd euróval több kiadás lesz. Így minden korábbinál nagyobb, 155,987 milliárd eurós hiány keletkezik, amit hitelfelvétellel finanszíroznak. A hiány nagyságrendekkel meghaladja az alaptörvényben rögzített úgynevezett adósságfék szabályban előírt maximális szintet, a hazai össztermék (GDP) arányában - a konjunkturális hatásoktól megtisztítva - számolt 0,35 százalékot. Ezért a kormány kezdeményezte a szabály felfüggesztését. A Bundestag nagy többséggel, 469 igen és 3 nem szavazattal, 55 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt, a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája (Bundesrat) pedig ugyancsak szerdán szintén hozzájárult a szabály felfüggesztéséhez.

Az így biztosított költségvetési forrásokból csaknem 60 milliárd eurót az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére és a járványügyi intézkedések közvetlenül az egészségügyhöz kapcsolódó egyéb kiadásainak fedezésére fordítanak. A legfőbb célok között van, hogy a jelenlegi 28 ezerhez képest megduplázzák az intenzív ellátásra alkalmas ágyak - kórházi férőhelyek - számát. További 50 milliárd eurót egyéni vállalkozók és a legfeljebb tíz alkalmazottat foglalkoztató cégek támogatására különítettek el. A vállalkozás méretétől függően 9 és 15 ezer euró közötti azonnali, vissza nem térítendő támogatás jár a rászorulóknak a következő három hónapra.

Költségvetési és egyéb állami források mozgósításával létrehoznak egy új válságkezelő eszközt, a gazdasági stabilizációs alapot (WSF), amely a közepes méretű cégek és a nagyvállalatok támogatására szolgál. Az alap 100 milliárd euró értékben tőkét biztosíthat, 400 milliárd euró értékben pedig hitelgaranciát vállalhat. További 100 milliárd eurót az állami fejlesztési bank (KfW) felső összeghatár nélküli válságkezelő programjaira fordíthat. Ezek keretében a KfW az érintett vállalkozásokkal már régóta együttműködő bankokkal együtt hiteleket helyezhet ki, és garanciát vállalhat hitelek törlesztésére. A garanciavállalás a hitel összegének 90 százalékát is elérheti.

MTI