Magyarország növekedési bajnok az Európai Unióban
Magyarország növekedési bajnok az Európai Unióban, az Európai Bizottság elismeri a magyar gazdaságpolitika eredményeit - jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden Budapesten, az Európai Bizottság országjelentését értékelve.
A politikus arról beszélt, hogy a patrióta- és pragmatikus gazdaságpolitika eredményekre vezetett, 2019-ben a magyar növekedés közel 5 százalékos volt, ami az EU-ban várhatóan a második legmagasabb.
Magyarországot csak az írek előzhetik meg, az adatok azonban még nem elérhetőek. A magyar gazdaság sokkal ütésállóbb, mint 2008-ban volt, a növekedés fenntartható"
– jelentette ki.
György László rámutatott: a 2013-2019-es időszakban a növekedés több, mint kétszerese volt az EU-tagállamok átlagos növekedésének. A német gazdaság növekedése megállt, az eurózónáé is lassú, a cél pedig továbbra is az, hogy a magyar bővülési ütem 2 százalékponttal gyorsabb legyen középtávon az uniós átlagnál.
Ismertette: a nettó külső adósság a 2008-as 52,6 százalékról 8,4 százalékra csökkent a GDP százalékában tavaly, az államadósság 66,4 százalékra mérséklődött, mintegy 12 százalékponttal. Az államadósság devizaaránya a GDP százalékában 44,7 százalékról 17,4 százalékra csökkent tavaly, ami szintén rekordnak számít. A költségvetési hiány 6,5 százalék volt 2008-ban, tavaly 2,1 százalék, 2020-ra 0,8 százalékkal számolnak - mondta.
Sok vád érte a kormányt, hogy az unortodox gazdaságpolitika nem vezet sehová, most mindenhol a világban elismerik az eredményeket. Az Európai Bizottság, és a nemzetközi hitelminősítők is elismerik a magyar gazdaságpolitika eredményeit"
– mondta a politikus, aki tévhitnek nevezte, hogy az uniós források nélkül ne lenne gazdasági növekedés.
Az országjelentés szerint a növekedés feltétele a digitális gazdaságra való átállás, és a vállalatok technológia-váltása. Az Irinyi-tervben is ezeket az ösztönző programokat hirdették meg - jelezte. A "jövő magyar, high-tech és zöld" lesz - fogalmazott.
Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára azt mondta: 2010 óta az országot folyamatos brüsszeli bírálatok érik. Egyes politikai körök Brüsszelben és Budapesten továbbra is megpróbálják a bevándorlást egyfajta csodaszerként eladni, azonban egyre halkabban. Tavaly világossá vált az európai polgároknak is, hogy csak a határvédelem az orvosság a migrációs problémákra - tette hozzá. Kiemelte: a magyar gazdaság Európa sereghajtójából az egyik éllovassá vált, ezt már a brüsszeli bürokraták sem vitathatják. Az országjelentés is beszámol a magyar eredményekről. Megállapítja, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások elérték a GDP 1,53 százalékát a 2008-as 1 százalék alattiról, idén 1,8, 2030-ra pedig 3 százalékot terveznek k+f-re költeni. A vállalkozói k+f+i állami támogatások az unióban a legmagasabb szintet érték el.
A jelentés szerint a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködés gyenge, ami akadályozza a külföldről érkező és a kisebb hazai vállalkozások felé irányuló tudás átadást. Ez a bírálat összhangban van a magyar kormány kutatói hálózat versenyképességét segítő intézkedéseivel"
– mondta, majd azzal folytatta, hogy jó látni azt, hogy Magyarországról 2020-ban már Brüsszel sem tud úgy bizonyítványt kiállítani, hogy abban legalább néhány jeles ne szerepeljen.
Forrás: MTI
