Büntetőeljárás indult Moszkvában a prágai Konyev-szobor eltávolítása miatt
Büntetőeljárás indult Oroszországban Ivan Konyev szovjet marsall prágai szobrának eltávolítása ügyében – jelentette ki Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője pénteken Moszkvában.
Az eljárás az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezetének 354.1 cikke alapján, az orosz katonai dicsőség jelképeinek nyilvános megsértése címén folyik. Petrenko rámutatott: a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első ukrán front parancsnokának köztéri szobrát nem sokkal a győzelem napját megelőzően távolították el. A szóvivő szerint a prágai városi hatóságok a cinikus lépéssel durván megsértették az orosz-cseh szerződésekben vállalt kötelezettségeiket, és azt demonstrálták, hogy semmibe veszik a közös emlékezetet és a szovjet nép küzdelmét a fasizmus ellen.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán azzal a kéréssel fordult Alekszandr Basztrikinhez, az SZK elnökéhez, hogy gondoskodjon az elesett szovjet állampolgárok emlékműveinek lebontásáért felelős külföldi tisztségviselők büntetőjogi felelősségre vonásáról. A katonai tárca vezetője folyamodványában említést tett a múlt pénteken eltávolított prágai Konyev-szoborról is. Sojgu korábban levélben fordult cseh hivatali partneréhez, Lubomir Metnarhoz azzal a kéréssel, hogy mielőbb adja át az orosz félnek a szobrot, amely kész állni az elszállítás költségeit. Az orosz miniszter rámutatott, hogy Konyev kiemelkedő szerepet játszott Prágának és egész Európának a nácizmus alóli felszabadításában, és hogy csak a cseh fővárosért folytatott harcokban több, mint ötvenezer szovjet katona esett el vagy sebesült meg, ezért Oroszország nem maradhat közömbös a marsall szobrának lebontásának ügyében.
A cseh védelmi tárca a TASZSZ orosz hírügynökség szerint csütörtökön közölte, hogy válaszolni fog Sojgu megkeresésére. Jan Pejsek, a prágai katonai tárca szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a minisztériumnak nem áll módjában átadni a szobrot az orosz félnek, mert az Prága hatodik kerületének tulajdona, ahol eddig az emlékmű állt. Pejsek hangsúlyozta: a Konyev-szobor esetében nem katonasírról van szó.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a Konyev-szobor ügyében elkövezett bűncselekmény és politikai vandalizmus hosszú távon válhat irritáló tényezővé az orosz-cseh kapcsolatokban, valamint hogy mindez nem marad válasz nélkül. Zaharova a katonai emlékművek megőrzését is magában foglaló, a baráti kapcsolatokról szóló 1993-as kétoldalú szerződés betartására szólította fel Prágát, egyúttal értetlenségét fejezte ki a cseh kormánynak a városi tisztségviselőkkel szembeni tehetetlenségével kapcsolatban.
A TASZSZ csütörtökön idézte Zuzana Stichova cseh külügyi szóvivőt, aki szerint a marsall szobrának áthelyezése egyetlen kétoldalú egyezményt sem sért. A Konyev-szobor a cseh fővárosi hatóságok ismertté vált tervei szerint a XX. század múzeumába kerül majd, amely létrehozásának időpontját még nem hozták nyilvánosságra. A moszkvai cseh nagykövetség a CTK cseh hírügynökség jelentése szerint hétfőn tiltakozott amiatt, hogy területére a Konyev-szobor lebontását követően álarcos tüntetők füstbombákat dobtak. Az egyébként a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás közepette megrendezett akció részvevői a beszámoló szerint transzparenseiken egyszerre követelték a fasizmus megállítását és fenyegetőztek azzal, hogy orosz tankok lesznek ismét Prágában. Az orosz REN TV szerint az elkövetők egy szélsőjobboldali és nacionalista szervezet, a Másik Oroszország tagjai voltak.
Ivan Konyevnek kulcsszerepe volt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, 1961-ben a berlini fal felépítésében, és több cseh forrás szerint 1968-ban részt vett a Varsói Szerződés hadseregeinek augusztusi bevonulását előkészítő hírszerző akciókban. Szobrát 1980. május 9-én állították fel Prágában.
Moszkvában felfigyeltek Ondrej Kolár prágai hatodik kerületi kalózpárti polgármester Facebook-bejegyzésére, amely szerint a Konyev-szobrot azért távolították el, mert nem viselt álarcot a járvány idején. Kifogások tárgya az a kezdeményezés is, hogy a cseh fővárosban emeljenek szobrot a Hitlerhez átálló Andrej Vlaszov szovjet tábornoknak, a kollaboráns Orosz Felszabadító Hadsereg parancsnokának, amiért a háború utolsó napjaiban átállt a prágai felkelés oldalára, és segített megoltalmazni a város műemlékeit a pusztulástól. Noha hivatalos bírálat ezzel kapcsolatban Moszkvában nem hangzott el, aligha szolgálta a két ország közeledését, hogy meggyilkolásának ötödik évfordulóján Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikusról nevezték el Prágában az orosz nagykövetség előtti teret. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban február 27-én azt mondta, hogy a cseh főváros vezetésének szuverén joga így elnevezni teret az orosz diplomáciai képviseletnél, ugyanakkor arra kérte a cseh főváros hatóságait, hogy tartsák tiszteletben azoknak a szovjet katonáknak az emlékét, akik a nácizmus alól felszabadították Kelet-Európát. Prágai sajtóvélemények szerint részben a Konyev-szobor ügye is az oka annak, hogy az orosz fél Szibériában akadályozza a cseheket abban, hogy megfelelő emlékműveket emelhessenek a csehszlovák légióknak, amelyek az első világháború idején komoly szerepet játszottak Csehszlovákia megalakulásában.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
