csehszlovákia
Beneš-dekrétumok: Szlovákia a létéért küzd(?)
A szlovákok igencsak karcos, sőt vállalhatatlan dologra építették fel az állami identitásukat. Ebből voltak, vannak és még lesznek is problémák.
Esterházy János, akit felváltva üldözött a Gestapo, az NKVD és Csehszlovákia – Honi felderítés (Videó)
A XX. századi politikusokról általában nem a mártír szó szokott először eszünkbe jutni, Esterházy Jánosnak mégis ez a közismert jelzője magyar körökben. A magyar és a szlovák történelmet hajlamosak egészen különböző értékítélet alá venni az érintettek, és ennek Esterházy élete, ténykedése az egyik mintapéldája. Számunkra boldoggá avatási eljárás alá vont, tiszteletre méltó személy, a másik oldalnak viszont jogosan elítélt, fasiszta háborús bűnös. Ki volt ő és honnan jött, mi mozgatta és miben hitt? Hogyan válhatott „fasisztává” az, akinek elhíresült mondata szerint „a mi jelünk a kereszt, és nem a horogkereszt”, és akit felváltva üldözött a Gestapo meg az NKVD? Miért lett a meghurcolt politikusból egyházi példakép? Hogyan hatnak máig nemcsak a gondolatai, hanem a személye köré vont politikai játszma is? Molnár Imre történész avatott be minket Esterházy János életének fontos mozzanataiba.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Az első tégla a berlini falból
Múlt héten ott hagytuk abba, hogy 1989. augusztus 19-én, a Páneurópai piknik rendezvényét kihasználva keletnémet menekültek áttörték a magyar határt. A példa természetesen követőkre talált. Másnap, Magyarország nemzeti ünnepén, további keletnémet állampolgárok lépték át a zöldhatárt, nagyjából hatszázan távozhattak ekkor. A soproni határ környékén elhagyott személygépkocsik szegélyezték az utakat, de a krízis nem ért véget, közeledett a szeptemberi iskolakezdés.
Putyin: Hiba volt szovjet tankokat küldeni az 56-os magyar forradalom leverésére
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, hogy hiba volt a Szovjetunió döntése, hogy a hidegháború idején tankokat küldött Magyarországra és Csehszlovákiába a tömeges tüntetések leverésére. "Hiba volt" - mondta Putyin, amikor arról kérdezték, hogy Oroszországot gyarmatosító hatalomnak tekintik-e, amiért Moszkva 1956-ban Budapestre, 1968-ban pedig Prágába küldött tankokat, írja a Reuters.
A nácizmust nem számolták fel 1945-ben, csak átnevezték demokráciára – Honi felderítés (Videó)
A második világháború utolsó hónapjaiban német katonák és titkosrendőrök, meg szlovák Hlinka-gárdisták még javában öldösték Szlovákiában a lakóhelyükről összefogdosott embereket, sokfelé akár százával gödörbe lőve zsidókat és más civileket, amikor a partizánok már ugyanezt művelték a másik oldalon. A lakosságot terrorizáló fegyveres csőcselék tagjai elsősorban a német és magyar civil lakosságot, illetve magyar hadifoglyokat és leventefiúkat mészároltak le tömegesen – természetesen a kifosztásuk után –, de esetenként zsidókat, sőt, szlovákokat sem kíméltek, ha érdemesnek látták kirabolni őket. Az ezeken a háborús bűncselekményeken edződött hóhérok aztán a háború véget érte után már Eduard Beneš köztársasági elnök közvetlen parancsára folytatták a tömeges gyilkolászást nemzetiségi alapon, a felszabadult, demokratikus Csehszlovákiában. Volt önbizalmuk, hiszen a győztes oldalon álltak, így akár náci elgondolásokat is alkalmazhattak. Szenvtelenül gödörbe lőttek férfiakat, nőket, gyerekeket, még csecsemőket is. Ligetfalunál szemrebbenés nélkül működtették tovább az ottani náci koncentrációs tábort, csak már nem zsidóknak: ezrével gyilkolták le a Pozsonyból elhurcolt magyar és német polgárokat, a férfiakat megkínozva, a nőket csoportosan megerőszakolva, a gyerekeket akár élve melléjük hantolva, és persze mindenkit kirabolva. Az iszonyú embertelenségekről Dunajszky Géza felvidéki helytörténész beszélt a műsorban.
A kisantant túlnyert békéje – Honi felderítés (Videó)
Trianonra mindig úgy nézünk, mint a mi történetünk egyik tragikus részére, amiből a tragédia valóban helytálló, viszont ez nem csak velünk történt. Ezúttal, ahelyett, hogy ismét elgyászolnánk magunkat, és szemrehányóan feltennénk a kérdést nyugat felé, hogy megérte-e földbe döngölni Magyarországot, fordítunk egyet a szemponton. Inkább szemrehányóan feltesszük a kérdést nyugat felé: megérte ennyire túlnyeretni a szomszédainkat? A soknemzetiségű Magyarország helyett létrehoztak három új, soknemzetiségű országot, egymáshoz erőltettek sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem összetartozó vidékeket, és furán hangzik, de ezzel őket is hosszú időre kényszerpályára állították. Száz év távlatából már látható, hogy a román, szerb, és cseh/szlovák nemzetpolitika elsődleges célja a rablott föld magyartalanítása volt népirtással, elüldözéssel, kisemmizéssel, tönkretétellel bármivel, és csak ennek előrehaladt állapotában, amikor már etnikailag is birtokba veszik a megszerzett területeket, akkor kezdenek hozzá a fejlesztéséhez. Addig viszont egy évszázadon át csak sorvadt, balkanizálódott, amit elvettek Magyarországtól. Raffay Ernővel megnéztük, hogyan sáfárkodtak a szomszédaink a megkapott óriási erőforrásokkal, gazdasági lökettel.
Szlovák történészek be akarják tiltatni Skrabski Fruzsina új filmjét, amely a pozsonyi magyarok lemészárlásáról szól (Videó!)
Szlovák történészek be akarják tiltani a pozsonyi magyarok legyilkolásáról szóló dokumentumfilmet – írta a Mandiner. Skrabski Fruzsina producer filmje, a NépirtásPozsonyligetfalun több szlovák történész szemét is szúrja. Az alkotás bemutatja, hogy 1946-ban létrehozták Pozsonyligetfalun (Cseh)szlovákia legnagyobb internálótáborát, ahová a pozsonyi, illetve környékbeli magyarokat és németeket gyűjtötték össze. Az internáltak egy kisebb részét legyilkolták, sokan az embertelen körülményekbe haltak bele, míg a többséget erőszakkal kitelepítették a szülőföldjükről. A magyarokat Magyarországra, a németeket Németországba.
Csehország és Szlovákia megnyitják egymás között államhatáraikat
Csehország és Szlovákia szerda éjféltől kezdve teljes mértékben megnyitják határaikat a két szomszédos ország állampolgárai előtt – jelentette be Igor Matovič szlovák miniszterelnök szerdán, Prágában, a hivatalos tárgyalások kezdete előtt.
Könnyítések jöhetnek az osztrák, cseh és szlovák határokon
A határokon bevezetett korlátozó intézkedések könnyítéséről egyeztetett videókonferencián Szijjártó Péter osztrák, cseh és szlovák kollégájával - erről a külgazdasági és külügyminiszter élő videóbejelentkezésben számolt be hétfőn a közösségi oldalán.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
A Vizó-birodalom tündöklése és bukása - A Hajógyári sziget az ország legnagyobb drogpiaca volt
Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.
Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.
