Pesti Srácok

Szlovák történészek be akarják tiltatni Skrabski Fruzsina új filmjét, amely a pozsonyi magyarok lemészárlásáról szól (Videó!)

Szlovák történészek be akarják tiltani a pozsonyi magyarok legyilkolásáról szóló dokumentumfilmet – írta a Mandiner. Skrabski Fruzsina producer filmje, a NépirtásPozsonyligetfalun több szlovák történész szemét is szúrja. Az alkotás bemutatja, hogy 1946-ban létrehozták Pozsonyligetfalun (Cseh)szlovákia legnagyobb internálótáborát, ahová a pozsonyi, illetve környékbeli magyarokat és németeket gyűjtötték össze. Az internáltak egy kisebb részét legyilkolták, sokan az embertelen körülményekbe haltak bele, míg a többséget erőszakkal kitelepítették a szülőföldjükről. A magyarokat Magyarországra, a németeket Németországba.

– kezdte Facebook-posztját Skrabski Fruzsina producer. Mint kiderült, néhány szlovák történész elkezdett olyan filmfesztiválok szervezőinek írni, ahová beválogatják Skrabski Népirtás Pozsonyligetfalun című filmjét – hívta fel a figyelmet a Mandiner. A dokumentumfilm arról szól, hogy a ma Pozsony részének számító településen 1946-ban létrehozták a (cseh)szlovákiai magyarok és németek legnagyobb internálótáborát, az ott lévők egy kisebb részét legyilkolták, a többieket pedig erőszakkal kitelepítették Magyarországra vagy Németországba.

PestiSracok facebook image

írta Skrabski Fruzsina a közösségi oldalán. A filmet forgató stáb egyébként minden vádat angolra és szlovákra fordítva is cáfolt – közli a Mandiner.

– számolt be a történtekről Skrabski.

– üzent feljelentőinek a producer.

A Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm bemutatja, hogy 1946-ban létrehozták Pozsonyligetfaluban (Cseh)szlovákia legnagyobb internálótáborát, ahová a pozsonyi, illetve környékbeli magyarokat és németeket gyűjtötték össze. Az internáltak egy kisebb részét legyilkolták, sokan az embertelen körülményekbe haltak bele, míg a többséget erőszakkal kitelepítették a szülőföldjükről. A magyarokat Magyarországra, a németeket Németországba. Később Pozsonyligetfalut a fővároshoz csatolták, jelenleg Pozsony V. kerületének a része. Itt épült fel a kommunista diktatúra idején Csehszlovákia legnagyobb lakótelepe, ahová több tízezer szlovákot telepítettek be.

Forrás: Mandiner/Facebook; Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)