csehszlovákia
Ma van a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja
Az Országgyűlés 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül nyilvánította emléknappá április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját. Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia határai között kisebbségként egymillió magyar rekedt. A reszlovakizációt és a felvidéki magyarság jelentős részének elüldözését lehetővé tevő Beneš-dekrétumok kitételeihez Csehország és Szlovákia ma is mereven ragaszkodik.
Václav Klaus kapta idén a Petőfi-díjat
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója kiemelte, Václav Klaus nemcsak a 30 éve visszaszerzett szabadság hőse, hanem a jelen formálója és a jövő alakítója is, aki még mindig irigylésre méltó lendülettel dolgozik.
Babiš: Nem időszerű, hogy Prága kárpótlást követeljen Berlintől a háborús károkért
A cseh kormány pillanatnyilag nem tartja időszerűnek, hogy kárpótlást követeljen Németországtól a második világháborúban elszenvedett károkért. Az esetleges ilyen irányú döntést a kormány nem tartaná szerencsésnek - közölte Andrej Babiš miniszterelnök egy parlamenti képviselő kérdésére adott írásos válaszában, amelyet vasárnap hoztak nyilvánosságra Prágában.
“Dubček kiöntötte a szívét Kádárnak, aki végül elárulta őt” - Interjú a '68-as bevonulást belülről megélő Szűrös Mátyással
Unikális részleteket mondott el Szűrös Mátyás volt diplomata, ideiglenes köztársasági elnök és baloldali politikus a PestiSrácok.hu-nak a prágai tavasz fél évszázaddal ezelőtti eltiprásáról, Kádár János kettős játékáról és árulásáról, a nagyhatalmak gyomorforgató egyezkedéséről és a rendszerváltozás előzményeiről. Szűrös, aki 1968-ban fiatal diplomataként és titkárként jelen lehetett a varsói szerződés katonáinak bevonulását megelőző csúcstalálkozók helyszínén, így emlékezik vissza: Kádár János, az MSZMP főtitkára elment a végsőkig, az utolsó pillanatig győzködte a reformkommunista első titkárt, Alexander Dubčeket, de tudta, hogy vállalkozása nem veszélytelen. Kemény időszak volt ez: Biszku, Gáspár, meg a Komócsin rohangáltak Moszkvába, és feljelentették őt, miközben az amerikaiak is azt tanácsolták a szovjeteknek, hogy “minél gyorsabban rendezzék le” az egészet. Szűrös Mátyás akkor 35 éves diplomata volt, s nem érez felelősséget az emberarcú csehszlovák szocializmus kísérletének leverése miatt. Úgy érvel: nem volt döntő pozícióban. Mint Kádár János delegációjának titkára, arra volt lehetősége, hogy (a tárgyalások előtt és után) közvetlenül lássa és hallja Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár és a szocialista blokk vezetőinek egyre drámaibb egyezkedéseit Csehszlovákia sorsáról. Szűrös Mátyás 1989-ben ideiglenes államfőként kiáltotta ki a köztársaságot az Országház erkélyéről, ennek apropóján kérdésünkre kifejtette: nem az ellenzékiek és az állampárt alkuja siklatta ki a rendszerváltozást, az igenis bátor és modellértékű tett volt. “Az MDF-SZDSZ paktum és a Bokros-csomag tett tönkre mindent. A Bokros-csomag mögött már ott állt az SZDSZ is. Úgy tudom, én voltam az egyetlen a pártomon belül, aki nem szavazta meg, majd az MSZP-ből is kiléptem.”
A prágai tavasz utáni bevonulás Érsekújváron is szedett áldozatokat
Az augusztusi események érsekújvári történéseinek a felidézésével emlékeztek a Prágai Tavasz ötvenedik évfordulójára a Háromhidak Polgári Társulás tagjai és a lakosok. A járási székhelyre augusztus 21-én hajnali három óra után törtek be a magyar néphadsereg katonái. A korabeli hadtörténeti közlemények egyik jelentésből kiderülnek a részletek. Az áldozatokról Peter Pellegrini kormányfő is megemlékezett - írja az ujszo.com.
„Hé, 68!” Ötven éve küldték Várkonyi Tibor titkos munkatársat a megszállt Csehszlovákiába
Elévülhetetlen náci bűnökről írt január elején Várkonyi Tibor, a Népszava újságírója, aki hosszú évtizedekig a kádári állambiztonság titkos munkatársa volt. Munkadossziéi az elmúlt hónapokban lettek kutathatóak, megtudjuk belőle, hogy 1968-ban, frissen beszervezett hálózati emberként a megszállt, lerohant Csehszlovákiába küldték, hogy körbeszimatoljon, mi a véleményük a magyarokról, akik - Kádárék árulásának és gyávaságának köszönhetően - részt vettek a szomszédos ország elleni katonai akcióban. Várkonyinak ezek a feladatok voltak a "vizsgamunkái", a titkos munkatárs bevált, egészen a rendszerváltás hajnaláig foglalkoztatták, amikor kitüntette az állambiztonság múlhatatlan érdemeiért.Ajánljuk még
A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.
Startoljunk rá a Vályogházakra!
Magyar galamb a világ tetején
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.
Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.
