Pesti Srácok

A prágai tavasz utáni bevonulás Érsekújváron is szedett áldozatokat

A prágai tavasz utáni bevonulás Érsekújváron is szedett áldozatokat

Az augusztusi események érsekújvári történéseinek a felidézésével emlékeztek a Prágai Tavasz ötvenedik évfordulójára a Háromhidak Polgári Társulás tagjai és a lakosok. A járási székhelyre augusztus 21-én hajnali három óra után törtek be a magyar néphadsereg katonái. A korabeli hadtörténeti közlemények egyik jelentésből kiderülnek a részletek. Az áldozatokról Peter Pellegrini kormányfő is megemlékezett - írja az ujszo.com.

"A hangulat általában ellenséges. A polgári lakosság sorban áll élelmiszerekért. Az emberek válságos hangulatban vannak, nem tudják, mit csináljanak. Az ellenséges elemek ténykednek és szervezkednek. A hadosztály helyőrségei közül Párkányban és Léván rend van, Érsekújvárban a milícia közreműködik a rend fenntartásában. A katonai csapat a Komáromi úton érkezett meg a városba, elfoglalta a járási és városi pártbizottság épületét, felügyelet alá vette továbbá a rendőrség, a bíróság, a postahivatal és a vasútállomás épületét. A lakosok a főtéren tiltakoztak a megszállás ellen. A magyar katonák néhány incidens, utcai támadás miatt végül úgy döntöttek, hogy visszahúzódnak a Berek-parkerdő mögé. Két áldozatot emlegetnek az érsekújvári térségben a megszállás idejéből. Az egyik áldozat a tizenkilenc éves Jozef Svitjela, az akkor az érsekújvári járáshoz tartozó Negyed lakosa, aki az augusztusi események során súlyos sérüléseket szenvedett és több hónapon át kezelték az egyik fővárosi kórházban. A temetésén több százan vettek részt. A másik áldozat a hatvanéves Dominik Teplan, aki az érsekújvári járásbeli Hullról származott. Kerékpáron indult el Érsekújvárba, hogy gyógyszert vegyen az unokájának. A hulli vasútállomásnál megpróbált balra kanyarodni, letérési szándékát jelezte is a karjával, ám a magyar katonai teherautó sofőrje ezt nem vette figyelembe, és átgázolt rajta. Nagysurányba szállították az egyik katonai vezérkari járművön, de már nem tudták megmenteni az életét. Érsekújvárban a magyar királyi honvédhuszár laktanyát a helyiek éveken át orosz laktanyaként emlegették. A megszállás éveiben itt állomásozó orosz katonákat időnként meghívták az alapiskolákba és a középiskolákba, hogy megismerkedjenek velük a fiatalok."

– jelentette ki Peter Pellegrini kormányfő Csehszlovákia megszállásának 50. évfordulója alkalmából.

PestiSracok facebook image

A Kormányhivatal Ladislav Bielik fotóriporter fényképkiállításával emlékezik meg az 50 évvel ezelőtti eseményekről. A fényképek a legkritikusabb napokat és a lakosok ellenállását dokumentálják.

– közölte a miniszterelnök a Kormányhivatal épülete előtt felvett videóban, amely a közösségi oldalára is felkerült.

– tette hozzá a kormányfő. Szerinte Bielik felvételei azt mutatják, hogy bár az emberek tényleg életveszélyben voltak az utcákon, nem féltek kinyilvánítani a véleményüket.

- hangsúlyozta a kormányfő.

Forrás: ujszo.com; Fotó: Indafoto.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.