prágai tavasz
“Dubček kiöntötte a szívét Kádárnak, aki végül elárulta őt” - Interjú a '68-as bevonulást belülről megélő Szűrös Mátyással
Unikális részleteket mondott el Szűrös Mátyás volt diplomata, ideiglenes köztársasági elnök és baloldali politikus a PestiSrácok.hu-nak a prágai tavasz fél évszázaddal ezelőtti eltiprásáról, Kádár János kettős játékáról és árulásáról, a nagyhatalmak gyomorforgató egyezkedéséről és a rendszerváltozás előzményeiről. Szűrös, aki 1968-ban fiatal diplomataként és titkárként jelen lehetett a varsói szerződés katonáinak bevonulását megelőző csúcstalálkozók helyszínén, így emlékezik vissza: Kádár János, az MSZMP főtitkára elment a végsőkig, az utolsó pillanatig győzködte a reformkommunista első titkárt, Alexander Dubčeket, de tudta, hogy vállalkozása nem veszélytelen. Kemény időszak volt ez: Biszku, Gáspár, meg a Komócsin rohangáltak Moszkvába, és feljelentették őt, miközben az amerikaiak is azt tanácsolták a szovjeteknek, hogy “minél gyorsabban rendezzék le” az egészet. Szűrös Mátyás akkor 35 éves diplomata volt, s nem érez felelősséget az emberarcú csehszlovák szocializmus kísérletének leverése miatt. Úgy érvel: nem volt döntő pozícióban. Mint Kádár János delegációjának titkára, arra volt lehetősége, hogy (a tárgyalások előtt és után) közvetlenül lássa és hallja Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár és a szocialista blokk vezetőinek egyre drámaibb egyezkedéseit Csehszlovákia sorsáról. Szűrös Mátyás 1989-ben ideiglenes államfőként kiáltotta ki a köztársaságot az Országház erkélyéről, ennek apropóján kérdésünkre kifejtette: nem az ellenzékiek és az állampárt alkuja siklatta ki a rendszerváltozást, az igenis bátor és modellértékű tett volt. “Az MDF-SZDSZ paktum és a Bokros-csomag tett tönkre mindent. A Bokros-csomag mögött már ott állt az SZDSZ is. Úgy tudom, én voltam az egyetlen a pártomon belül, aki nem szavazta meg, majd az MSZP-ből is kiléptem.”
Szlovák külügy: Csehszlovákia megszállása agresszió volt
Csehszlovákia megszállása a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei által 1968. augusztus 21-én elfogadhatatlan agresszív aktus volt - áll a szlovák külügyminisztériumnak az események 50. évfordulója alkalmából kedden kiadott nyilatkozatában.
A prágai tavasz utáni bevonulás Érsekújváron is szedett áldozatokat
Az augusztusi események érsekújvári történéseinek a felidézésével emlékeztek a Prágai Tavasz ötvenedik évfordulójára a Háromhidak Polgári Társulás tagjai és a lakosok. A járási székhelyre augusztus 21-én hajnali három óra után törtek be a magyar néphadsereg katonái. A korabeli hadtörténeti közlemények egyik jelentésből kiderülnek a részletek. Az áldozatokról Peter Pellegrini kormányfő is megemlékezett - írja az ujszo.com.Babiš elleni tüntetés zavarta meg az 1968-as megemlékezést Prágában
A cseh miniszterelnök elleni tüntetés zavarta meg a Csehszlovákia szovjet megszállásának 50. évfordulója alkalmával kedden délelőtt Prágában megtartott központi megemlékezést. A Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei 1968. augusztus 21-én rohanták le Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a "prágai tavaszként" ismert politikai és gazdasági reformfolyamatnak, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor számára veszélyesnek minősített.
A lengyel házelnök a magyar mártírokról is megemlékezett a prágai tavasz eltiprásának 50. évfordulóján
Marek Kuchcinski lengyel házelnök kedden megemlékezett Csehszlovákiának a Varsói Szerződés csapatai által végrehajtott megszállása 50. évfordulójáról, s ennek kapcsán a tiltakozásul önmagukat felgyújtó magyar mártírok, Bauer Sándor és Mózes Márton emlékét is felidézte.
Európa vezetői és a konzervativizmus gyűlölői az 1968-as balliberális lázongók - Konferencia a diáklázadásokról
1968-as lázongások vagy prágai tavasz? Sokan összekötik a kettőt, holott előbbi nem volt más, mint nyugat-európai anarchista mozgalmak erőszakos támadása a polgári társadalmak addigi konzervatív rendszere ellen, míg Keleten a csehek függetlenségi harcát, a kommunista diktatúra elleni lázadást jelképezték a '60-as évek végei lázadások. Többek közt ez hangzott el kedden a Kommunizmus Bűnei Alapítvány, a Nemzeti Emlékezet Bizottság és a Konrad Adenauer Stiftung közös tudományos konferenciáján, ahol elismert kutatók világítottak rá, mit is jelképez mai szemmel 1968, valamint ezek káros hatása hogyan vetül rá a mai Európára.
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
