prágai tavasz
“Dubček kiöntötte a szívét Kádárnak, aki végül elárulta őt” - Interjú a '68-as bevonulást belülről megélő Szűrös Mátyással
Unikális részleteket mondott el Szűrös Mátyás volt diplomata, ideiglenes köztársasági elnök és baloldali politikus a PestiSrácok.hu-nak a prágai tavasz fél évszázaddal ezelőtti eltiprásáról, Kádár János kettős játékáról és árulásáról, a nagyhatalmak gyomorforgató egyezkedéséről és a rendszerváltozás előzményeiről. Szűrös, aki 1968-ban fiatal diplomataként és titkárként jelen lehetett a varsói szerződés katonáinak bevonulását megelőző csúcstalálkozók helyszínén, így emlékezik vissza: Kádár János, az MSZMP főtitkára elment a végsőkig, az utolsó pillanatig győzködte a reformkommunista első titkárt, Alexander Dubčeket, de tudta, hogy vállalkozása nem veszélytelen. Kemény időszak volt ez: Biszku, Gáspár, meg a Komócsin rohangáltak Moszkvába, és feljelentették őt, miközben az amerikaiak is azt tanácsolták a szovjeteknek, hogy “minél gyorsabban rendezzék le” az egészet. Szűrös Mátyás akkor 35 éves diplomata volt, s nem érez felelősséget az emberarcú csehszlovák szocializmus kísérletének leverése miatt. Úgy érvel: nem volt döntő pozícióban. Mint Kádár János delegációjának titkára, arra volt lehetősége, hogy (a tárgyalások előtt és után) közvetlenül lássa és hallja Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár és a szocialista blokk vezetőinek egyre drámaibb egyezkedéseit Csehszlovákia sorsáról. Szűrös Mátyás 1989-ben ideiglenes államfőként kiáltotta ki a köztársaságot az Országház erkélyéről, ennek apropóján kérdésünkre kifejtette: nem az ellenzékiek és az állampárt alkuja siklatta ki a rendszerváltozást, az igenis bátor és modellértékű tett volt. “Az MDF-SZDSZ paktum és a Bokros-csomag tett tönkre mindent. A Bokros-csomag mögött már ott állt az SZDSZ is. Úgy tudom, én voltam az egyetlen a pártomon belül, aki nem szavazta meg, majd az MSZP-ből is kiléptem.”
Szlovák külügy: Csehszlovákia megszállása agresszió volt
Csehszlovákia megszállása a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei által 1968. augusztus 21-én elfogadhatatlan agresszív aktus volt - áll a szlovák külügyminisztériumnak az események 50. évfordulója alkalmából kedden kiadott nyilatkozatában.
A prágai tavasz utáni bevonulás Érsekújváron is szedett áldozatokat
Az augusztusi események érsekújvári történéseinek a felidézésével emlékeztek a Prágai Tavasz ötvenedik évfordulójára a Háromhidak Polgári Társulás tagjai és a lakosok. A járási székhelyre augusztus 21-én hajnali három óra után törtek be a magyar néphadsereg katonái. A korabeli hadtörténeti közlemények egyik jelentésből kiderülnek a részletek. Az áldozatokról Peter Pellegrini kormányfő is megemlékezett - írja az ujszo.com.Babiš elleni tüntetés zavarta meg az 1968-as megemlékezést Prágában
A cseh miniszterelnök elleni tüntetés zavarta meg a Csehszlovákia szovjet megszállásának 50. évfordulója alkalmával kedden délelőtt Prágában megtartott központi megemlékezést. A Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei 1968. augusztus 21-én rohanták le Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a "prágai tavaszként" ismert politikai és gazdasági reformfolyamatnak, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor számára veszélyesnek minősített.
A lengyel házelnök a magyar mártírokról is megemlékezett a prágai tavasz eltiprásának 50. évfordulóján
Marek Kuchcinski lengyel házelnök kedden megemlékezett Csehszlovákiának a Varsói Szerződés csapatai által végrehajtott megszállása 50. évfordulójáról, s ennek kapcsán a tiltakozásul önmagukat felgyújtó magyar mártírok, Bauer Sándor és Mózes Márton emlékét is felidézte.
Európa vezetői és a konzervativizmus gyűlölői az 1968-as balliberális lázongók - Konferencia a diáklázadásokról
1968-as lázongások vagy prágai tavasz? Sokan összekötik a kettőt, holott előbbi nem volt más, mint nyugat-európai anarchista mozgalmak erőszakos támadása a polgári társadalmak addigi konzervatív rendszere ellen, míg Keleten a csehek függetlenségi harcát, a kommunista diktatúra elleni lázadást jelképezték a '60-as évek végei lázadások. Többek közt ez hangzott el kedden a Kommunizmus Bűnei Alapítvány, a Nemzeti Emlékezet Bizottság és a Konrad Adenauer Stiftung közös tudományos konferenciáján, ahol elismert kutatók világítottak rá, mit is jelképez mai szemmel 1968, valamint ezek káros hatása hogyan vetül rá a mai Európára.
Ajánljuk még
"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
