Egymásra utalva, közös múlt, közös haza - kampány a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

A kommunista diktatúra egyik legkárosabb hatása talán az volt, hogy sokakból kiölte az egyéni felelősség érzését, a személyes szerepvállalás fontosságába vetett hitet. A „nem számít, úgysem tudunk változtatni sorsunkon” érzése, a helyi kezdeményezéseket semmibe vevő központi pártirányítás ellenére mégis voltak olyan magyar cigányok, akik hittek abban, hogy képesek kezükbe venni saját és közösségük sorsát. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után itt az ideje, hogy végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Magyarország Kormánya megbízásából ezért idén is kampányt indít a „30 éve szabadon” emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar cigány közösség felépítéséhez.

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából 2020-ban ismét nyolc magyar cigány élettörténet válhat széles körben ismertté. Voltak köztük, akik iskolát alapítottak vagy művelődésszervezőként dolgoztak, mások világraszóló művészetükkel, a zene, a költészet vagy a nyelvfordítás eszközével segítettek közösséget szervezni, kultúrát létrehozni. Köztük van Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész, Kovács Zoltán iskolaszervező, a roma önszerveződés meghatározó alakja, Hegyesiné Orsós Éva tanár, aki azon dolgozik, hogy tehetséges roma fiatalok utat találjanak a nagyvállalatokhoz. Örömteli, hogy a legfiatalabb nemzedékek is megismerhetik Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, zeneszerzőt, Horváth M. Judit fotóművészt, Hága Antónia tanárt, politikust, Nagy Gusztáv költőt, műfordítót, valamint Szegedi Dezső színművészt is.

/Vezető kép: Szentandrássy István, Kossuth-díjas festőművész/

(Forrás: 30 éve szabadon)