Pesti Srácok

Áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az álláskeresők száma éves összevetésben

Áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az álláskeresők száma éves összevetésben

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.

– olvasható az NFSZ honlapján.

Áprilisban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,1 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 5 százalék. A legalacsonyabb arányt Budapesten mérték. A múlt hónapban 72 000 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 9,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 89,6 százalékkal nőtt. Az álláskeresők 7,2 százaléka, 23 600 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős volt a számuk. Az álláskeresők 22,6 százaléka, 74 700 ember tartósan, több, mint egy éve keresett munkát; ez 8,4 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Áprilisban 44 800 volt a 25 év alatti és 75 100 az 55 év feletti álláskeresők száma; arányuk 13,6, illetve 22,7 százalékot tett ki.

PestiSracok facebook image

Az NFSZ adatai szerint áprilisban 178 400 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 61,8 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 46,0 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. Az év negyedik hónapjában a foglalkoztatók 15 400 új betölthető álláshelyet jelentettek be; ezek 60,9 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 9400 volt, amelynek 61,7 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Áprilisban 92 400 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 55 900 betöltetlen maradt. A foglalkoztatók egy hónap alatt 5254 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be. Az elbocsátások a szektorok közül elsősorban a szállodai szolgáltatást, az egyéb villamos berendezés és a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártását, valamint a légi személyszállítást, a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet, a könnyűfémöntést, az egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártását és a lábbeligyártást érintették, főként Budapesten, valamint Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Pest megyében.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.