Pesti Srácok

Megszorításokba kezdett a baloldali médiapiac

Megszorításokba kezdett a baloldali médiapiac

A koronavírus-járvány negatív gazdasági következményei a nagyobb lapokat és internetes oldalakat kiadó médiavállalatoknál is jelentkeznek. Az eddigi adatok alapján a HVG, az Index és a többek között a 24.hu-ért és a Nők Lapjáért is felelős Central Médiadiacsoport Zrt. is leépítésekre kényszerült, a jövőben pedig valószínűleg további megszorító intézkedések várhatók. Miközben a hírlapárusok a járvány hazai megjelenése óta érzékelhető forgalomcsökkenésről számolnak be, a kialakult helyzetben – magas látogatottságuk ellenére – az olyan, nagyobb online újságok is megszorító intézkedések bevezetésére kényszerültek, mint a HVG vagy az Index – írta a Magyar Nemzet.

Pusztay András, az Index.hu Zrt. vezérigazgatója a lap kérdésére közölte: természetesen az Indexet is érinti a koronavírus következményeként kialakult gazdasági válság, azonban sem általános bércsökkentést nem valósítottak meg, sem csoportos létszámleépítésben nem gondolkodtak, sokkal inkább a működésük átstrukturálásában látnak lehetőséget. Hozzátette: ebben az átszervezésben néhány kollégával szerződést bontottak ugyan, de elsősorban és túlnyomórészt olyan megszorító intézkedéseket hoztak, amelyek nincsenek hatással az alaptevékenységük ellátására. Ezt bizonyítják a látogatottsági adataik és a szerkesztőség minőségi munkája az utóbbi hónapokban – vélekedett Pusztay András. Sajtóértesülések szerint a rovatokat és háttérterületeket is érintő leépítések keretében az Index mostanáig munkatársai négy-öt százalékától vált meg.

Nehéz helyzetbe került a hvg.hu-t és a HVG hetilapot kiadó médiavállalat is. Szauer Tamás, a HVG Zrt. marketing- és terjesztési igazgatója a Media1-nek megerősítette, hogy kollektív fizetéscsökkentésbe kezdtek, de annak tényleges mértékéről nem szolgált felvilágosítással; a hírek szerint húsz-harminc százalékos vágásról lehet szó.

A nagyobb tévétársaságoknál a jelek szerint valamivel jobb a helyzet. Az RTL Magyarország a Magyar Nemzet érdeklődésére közölte: a gazdasági eseményeket folyamatosan figyelik, azonban a kialakult egészségügyi veszélyhelyzet eddig eltelt heteiben az RTL Magyarországnál nem történt sem leépítés, sem elbocsátás. Hozzátették: a jövőbeli intézkedéseket a gazdaság alakulásának függvényében hozzák majd meg.

PestiSracok facebook image

A Central Médiacsoportot – amelyhez többek között a 24.hu, a Story magazin, a Nők Lapja, az NLC és a Marie Claire is tartozik – a Magyar Nemzet április 29-én és május 4-én is kereste, azonban a leépítésekkel kapcsolatos kérdéseikre azóta sem érkezett válasz. Korábban a Media1-nek Varga Zoltán vezérigazgató azt mondta: a koronavírus-járvány miatt átmeneti megszorító intézkedésként elrendelték a munkaidő és a bérek csökkentését, valamint a vállalat egyéb kiadásaiból is lefaragtak, miután a cégnél azt jósolták, jelentősen visszaesnek a hirdetések, vagyis a vállalat bevétele csökken.

A járvány okozta gazdasági visszaesés miatt kevesebb hirdetés jelenik meg, ezek hiánya pedig nagy veszteséget jelent a legtöbb médiavállalat számára. A jelenlegi nehéz időszak vélhetően még eltart egy ideig, ez pedig további megszorításokat vetít előre a médiapiacon.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTVA

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.