Valószínűleg a tranzitzónák bezárásával sem szűnnek meg a kritikák
A tranzitzónák bezárásával előállt helyzetben valószínűleg nem szűnnek majd meg a magyar menekültügyi szabályozással kapcsolatos kritikák – állapította meg a Migrációkutató Intézet.
Az intézet a dokumentumban a kormány a tranzitzónák megszüntetéséről szóló múlt heti bejelentésének lehetséges jogi következményeit tekinti át. Emlékeztettek: az Európai Unió Bírósága május 14-én kihirdetett ítéletében őrizetnek minősítette a tranzitzónában történő tartózkodást.
A tranzitzónák azonnali bezárása után – az eddig napvilágot látott magyar jogszabályjavaslatok értelmében – a jövőben csak Magyarország külföldi nagykövetségein lehetne benyújtani a menekültügyi eljárás Magyarországon történő lefolytatása iránti kérelmet
– jelezték. A Migrációkutató Intézet szerint a most születő új magyar jogi szabályozásról rendelkezésre álló információk, a nemzetközi és uniós bírósági gyakorlat, valamint a civil jogvédő szervezetek eddigi tevékenysége alapján a jövőben is jogi és politikai természetű viták valószínűsíthetők Magyarország és Brüsszel/Luxembourg között. Az elemzésben azt is elképzelhetőnek nevezik, hogy a kritikák egy része a déli határkerítést is érinteni fogja. Megállapításuk szerint önmagában a tranzitzónák megszüntetése nem sért nemzetközi jogi vagy uniós jogi szabályt, hiszen azok létrehozása és működtetése nem kötelező. Hozzátették: a tranzitzónák bezárásával előálló helyzetben a magyar menekültügyi szabályozással kapcsolatos kritikák "elsősorban a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést és a külföldiek kiutasítását fogják majd vitatni".
Az Európai Bizottság minden bizonnyal meg fogja vizsgálni az új – egyébként a tervek szerint 2020. december 31-ig alkalmazandó – szabályozást, és próbaperek indításával is lehet számolni jogvédő civil szervezetek részéről
– áll az elemzésben. Az intézet szerint "nagyon valószínű", hogy a kritikák célkeresztjébe végső soron a magyar-szerb határon felállított határkerítés kerül majd. Megjegyezték, hogy ehhez hasonló, tranzitzónák nélküli határkerítés már régóta működik a spanyol-marokkói szárazföldi határon, és ez a "létezése óta a jogi és politikai támadások kereszttüzében áll". A Migrációkutató Intézet álláspontja szerint a helyzet rendezéséhez nagymértékben hozzájárulna, ha a schengeni frontországok közösen érnék el az uniós jogszabályok olyan módosítását, amelynek eredményeképp azok hatálya kiterjedne a területen kívüli (extraterritoriális) vagy részben területen kívüli eljárásokra is.
Forrás: MTI
