Pesti Srácok

A trianoni tragédia századik évfordulóján „Nagy-Románia hőseire” emlékeznek a román ortodox templomokban

A trianoni tragédia századik évfordulóján „Nagy-Románia hőseire” emlékeznek a román ortodox templomokban

Romániában nem lesz hivatalos ünnep a trianoni szerződés centenáriuma, de a román ortodox egyház valamennyi templomában megemlékeznek csütörtökön Nagy-Románia hőseiről. A román patriarkátus szerdán kiadott sajtóközleménye szerint a június 4-i liturgiákon mindenütt felidézik azoknak a hősöknek, katonáknak, harcosoknak, román diplomatáknak és mindazoknak az emlékét, akik 1916 és 1918 között hozzájárultak Nagy-Románia nemzeti szintű megvalósításához, és ennek nemzetközi elfogadtatásához, "különösképpen az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés által".

Június 4. hivatalos ünnepnappá nyilvánításáról a román parlament is törvénytervezetet fogadott el május 13-án, a jogszabályt azonban az államfő még nem hirdette ki, így a centenárium idején nem lesz hatályos.

– magyarázta a Maszol.ro hírportálnak Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője, a szabályzatfelügyelő bizottság alelnöke. Mivel a jogszabályok – egyéb rendelkezés híján – a hivatalos közlönyben történő megjelenésüktől számított három nap után lépnek hatályba, a Trianon-törvény csak akkor lett volna hatályos az idei centenárium idején, ha az államfő legkésőbb június elsején kihirdeti. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök múlt heti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott közös kolozsvári sajtótájékoztatóján kifejezte reményét, hogy az elmúlt hetek magyarellenes megnyilvánulásait Klaus Iohannis államfő nem tetézi a törvény kihirdetésével – emlékeztetett az erdélyi hírportál.

PestiSracok facebook image

Az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó trianoni békeszerződés évfordulójának hivatalos román ünnepnappá nyilvánítását azután kezdeményezte Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, hogy tavaly a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at. A román jogszabály szerint ezen a napon fellobogózzák Románia köztereit, "a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak", amelyekről a közmédiának is be kell számolnia, és amelyekhez az állami és helyi hatóságok költségvetési forrásokat rendelhetnek. A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)