Pesti Srácok

A védelmi miniszter nem támogatja aktív katonák bevetését rendfenntartó célokra az USA-ban

A védelmi miniszter nem támogatja aktív katonák bevetését rendfenntartó célokra az USA-ban

Mark Esper amerikai védelmi miniszter szerdán, Washingtonban, a Pentagonban (védelmi minisztériumban) tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy nem támogatja aktív katonák bevetését rendfenntartó célokra belföldön.

– jelentette ki Esper, aki először nyilatkozott meg a nyilvánosság előtt a múlt héten kezdődött tüntetéssorozat kirobbanása óta. Az említett törvényre utalva leszögezte: a jogszabályhoz rendelt intézkedéseket "csakis a legvégső esetben szabad alkalmazni, és csakis a legsürgősebb és legsanyarúbb helyzetekben".

Donald Trump amerikai elnök hétfőn délután, a Fehér Ház Rózsakertjében tett rövid nyilatkozatában vetette fel, hogy a rend helyreállítása érdekében igénybe veheti azt az 1807-es, úgynevezett lázadási törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. A törvényt egyébként 1992-ben – George H. W. Bush elnöksége idején, a kaliforniai kormányzó kérésére – már alkalmazták, amikor Los Angelesben a mostanihoz hasonló eset történt. Akkor egy tüntetés során az afroamerikai Rodney Kinget négy rendőr brutálisan megverte, és hármukat később a bíróságon felmentették. A felmentő ítélet után országos tüntetéssorozat kezdődött.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Mark Esper. Hozzáfűzte, hogy nemcsak miniszterként, hanem volt katonaként és a Nemzeti Gárda volt tagjaként is csakis a legvégső esetben tartja bevethetőnek az aktív szolgálatot teljesítő katonákat.

– szögezte le. Mark Esper a sajtótájékoztatón határozottan elítélte a 46 éves afroamerikai George Floyd elleni brutális rendőri intézkedést, amelynek során Floyd meghalt. Május 25-én négy rendőr igazoltatta Floydot Minneapolisban, a földre kényszerítették és megbilincselték, és az egyik rendőr 8-9 percen keresztül a nyakára térdelt. A férfi – a halottkém jelentése szerint – az 5. percben életét vesztette.

– fogalmazott Mark Esper, és az intézkedő rendőrök felelősségre vonását követelte.

– hangoztatta.

A négy rendőrt egyébként másnap elbocsátották, a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvint pedig letartóztatták, és gyilkosság gyanújával vádat emeltek ellene.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/The Des Moines Register/Bryon Houlgrave

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.