Pesti Srácok

Átminősítené a turulszobrot a XII. kerület, és új második világháborús emlékművet állítana

Átminősítené a turulszobrot a XII. kerület, és új második világháborús emlékművet állítana
A szélsőbaloldalnak folyamatos fájdalmat okozó magyar nemzeti jelkép, a Turul-emlékmű a XII. kerületben (kép forrása: 12.kerulet.ittlakunk.hu)

Első világháborús emlékművé nyilvánítaná a budapesti XII. kerületi önkormányzat az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán lévő turulszobrot, amelyet a második világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére állítottak 2005 októberében – írja szombati számában a Magyar Nemzet.

A lap információi szerint egyidejűleg pályázatot írnának ki egy új második világháborús emlékhely terveire. Az önkormányzat olyan szobrot szeretne, amely vallástól, nemzetiségtől, társadalmi hovatartozástól független lenne. A kerület az új alkotás helyszínéül a Csaba és a Maros utca kereszteződését, a Városmajori templom mellett található területet tartja a legalkalmasabbnak. Az ingatlan egyházi tulajdonban van. Az új szobor annak a több száz áldozatnak kíván emléket állítani, akiket a nyilasok gyilkoltak meg a Maros utca 16. szám alatt az egykori zsidókórházban, a Városmajor utca 64-66. alatti Bíró Dániel Kórházban és az Alma utca 2. szám alatt működő zsidó szeretetotthonban 1945. január 12 és január 14-én.

Pokorni Zoltán polgármester már felkérte Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, hogy vizsgálják meg, kik azok, akik népellenes bűncselekményeket követtek el, és így méltatlanok arra, hogy a nevük szerepeljen mind a jelenlegi, mind a jövőbeni emlékművön. A vizsgálat négy háborús bűnökkel vádolható személyt talált, köztük Pokorni Józsefet, a jelenlegi polgármester nagyapját, aki nyilasként részt vett a városmajori tömeggyilkosságokban; nevét már el is távolították a turulszoborról. A turulszobor átminősítéséről szóló előterjesztésről csütörtökön szavaznak a helyi képviselő-testületben.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)