Pesti Srácok

Észak-Korea egyelőre mégsem megy neki Dél-Koreának

Észak-Korea egyelőre mégsem megy neki Dél-Koreának

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető felfüggesztette a Dél-Korea elleni katonai cselekvési tervek végrehajtását – jelentette a phenjani rezsim szócsövének tartott KCNA hírügynökség kedden.

Kim Dzsong Un elnökölt a kormányzó Koreai Munkapárt központi katonai bizottságának videokonferenciával tartott ülésén, és ott jelentette be, hogy elhalasztotta a hadsereg vezérkara által bemutatott cselekvési terv végrehajtását.

Észak-Korea az elmúlt hetekben heves kirohanásokat intézett déli szomszédja ellen. Múlt kedden jelentette a KCNA, hogy a hadsereg fontolóra vette a bevonulást a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetbe, és a vezérkar vizsgálja az arra vonatkozó cselekvési terveket, hogy "erődítménnyé" változtassák a határvonalat, és tovább fokozzák a hadrafoghatóságot a Déllel szemben. Észak-Korea még aznap felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát, és katonákat vezényelt korábban kiürített őrhelyekre a demilitarizált övezetben.

A vezérkar fenyegető közleménye négy nappal azt követően jelent meg, hogy Kim Dzsong Un húga katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Kim Jo Dzsong, aki az észak-koreai kormányzó Munkapárt központi bizottságának első osztályvezető-helyettese, már korábban is arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem ér véget a dél-koreai szórólapkampány, a katonai feszültség csökkentését célzó 2018-as egyezmény felmondása mellett Phenjan bezárhatja a Korea-közi összekötő irodát, valamint leállíthatja a keszongi ipari park működését, amelyek a két Korea közötti békés viszony talán legfontosabb szimbólumai.

PestiSracok facebook image

Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, ezekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. Szöul korábban igyekezett megakadályozni az évek óta tartó szórólapkampányokat, de szólásszabadságra hivatkozva nem tiltotta meg azokat. Phenjan hétfőn bejelentette, hogy 12 millió röplapot szór szét Dél-Korea felett, és visszaállítja a határon a propaganda-híradásokat sugárzó hangszórókat, amelyeket a két ország közötti katonai feszültség csökkentését célzó 2018-as egyezmény aláírását követően szereltek le.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.