Pesti Srácok

Hollik: A magyar embereknek joga van tudni, mely civil szervezeteket és kik pénzelnek külföldről

Hollik: A magyar embereknek joga van tudni, mely civil szervezeteket és kik pénzelnek külföldről

A magyar embereknek joga van tudni, hogy mely civil szervezeteket és kik pénzelnek külföldről – mondta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pénteki, online tájékoztatóján. Hangsúlyozta: ennek az alapelvnek érvényt is fognak szerezni az Európai Bíróság ítéletének figyelembe vétele mellett. Hollik István azt mondta, úgy tűnik, újabb csata előtt állnak.

A nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója kijelentette, hogy a Soros-szervezetek lobbijának köszönhetően az Európai Bíróság előző nap kimondta: nem tetszik nekik a 2017-es törvény, amelyet azért alkottak meg, hogy átláthatóvá tegyék Magyarországon a külföldről finanszírozott és itthon működő civil szervezetek pénzügyeit. Az ítéleten természetesen nem csodálkoznak – mondta Hollik István, hozzátéve: a Soros-hálózat és a baloldal a kezdetektől erős lobbizást folytatott a törvény ellen.

– fűzte hozzá. A politikus rámutatott: úgy gondolják, a Soros-szervezetek és a Soros-hálózat átláthatóságára minden korábbinál nagyobb szükség van, és ebben csak megerősítették őket az elmúlt időszak eseményei Magyarországon, Európában és a tengerentúlon.

PestiSracok facebook image

– fejtette ki. Hollik István azt mondta: a külföldről finanszírozott szervezetek folyamatosan nyomást gyakorolnak a nemzeti kormányokra, a bevándorlás- és gazdaságpolitikára, és rendszeresen beavatkoznak a választásokba, így sértve a nemzeti szuverenitást, amit láthattak a 2018-as választások alkalmával is. A kommunikációs igazgató kiemelte: újabbnál újabb támadásokat indítanak Magyarország ellen, erre még a járványt és a gyöngyöspatai ügyet is felhasználták.

– jelentette ki Hollik István.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)