Kövér László: A baloldal több, mint száz éve újra és újra rátámad a saját nemzetére
Június 4-én lesz száz éve, hogy aláírták a trianoni békediktátumot. A tragédia évfordulója kapcsán a Magyar Nemzet arról is kérdezte Kövér Lászlót, hogy lehet feldolgozni a történelmi Magyarország szétdarabolását, magyarok milliónak kisebbségi sorba taszítását.
Kövér László párhuzamot vonva a jelennel kifejtette, hogy a hazai baloldal több, mint száz éve újra és újra rátámad a saját nemzetére. Véleménye szerint Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918–1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet.
A mostani évfordulón a trianoni döntést követő egy évszázad teljesítményére kell koncentrálni. Arra, hogy egy halálra ítélt ország és nemzet nemcsak él, hanem a szétszakított részek külön-külön és együttesen is olyan teljesítményt tettek le a világ és azon belül Európa asztalára, amely jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. A jövőt illetően pedig hinni kell az egy isteni örök igazságban
– hangsúlyozta. A szomszédainkkal kapcsolatos viszonyról pedig megjegyezte, hogy Szlovéniával és Horvátországgal jó partneri kapcsolatot ápolunk, és az elmúlt tíz évben történelmi jelentőségű fejlődésen mentek keresztül a magyar–szerb kapcsolatok.
Romániában az értelmiség képtelen megérteni, hogy nem lehet a magyarság ellenében országot építeni. Lélegzetelállító az a cinizmus, ahogy az egymással is szemben álló román politikusok kapkodják ki egyik pillanatról a másikra egymás kezéből a magyar adut
– jegyezte meg Kövér László, majd kitért a kárpátaljai és a felvidéki helyzetre is.
Kijev számára világossá kell tennünk, hogy nincs alku, a kárpátaljai magyarság szerzett jogait bővíteni lehet, csorbítani csak a mi ellenállásunk dacára... Szlovákiában a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a magyar közösség egy része elbizonytalanodott
– tette hozzá. A házelnök – utalva a globális folyamatokra – azt is kifejtette, hogy jelen helyzetben a nemzetállamoknak tulajdonképpen nem egymástól kellene tartaniuk, hanem azoktól az erőktől, akik fel akarják számolni az identitásukat őrző közösségeket.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem egymástól, hanem a mindannyiunk nemzeti önazonosságát és szuverenitását eltörölni akaró erőktől van félnivalónk
– emelte ki Kövér László. Az autonómia-törekvésekkel kapcsolatban az is szóba került, hogy az uniót nem érinti meg a szülőföldjükön kisebbségi sorsba szorult milliók keserves helyzete.
Az Európai Unió lakosságának tizede, ötvenmillió ember él őseinek szülőföldjén kisebbségben, de ennek ellenére Brüsszelben az ő problémáik, igényeik háttérbe szorulnak a nemi eltévelyedés immár megszámlálhatatlan változatának elfogadtatásáért egyszerre agresszív és alattomos kampányt folytató mozgalmak vagy az illegális bevándorlók ügye mögött, akikkel szemben már kritikát sem lehet megfogalmazni. Mindez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy – ellentétben a nemzeti közösségekkel – ezek az úgynevezett kisebbségek kiváló eszközök az európai kultúra lebontásában, amely előfeltétele a célzott birodalmi központosításnak
– magyarázta. A beszélgetés során felmerült számos aktuálpolitikai kérdés és a magyar bírák függetlensége is; utóbbiról summás véleményt fogalmazott meg Kövér László.
A bírák egy része a függetlenséget gyakorlatilag a társadalom többi részétől való tökéletes elválasztottságként, immunitásként értelmezi. Nem tartoznak senkinek számadással arról, hogy az ítéletek a köznapi értelemben vett igazságnak megfelelnek-e vagy sem. Az sem ritka, hogy a konkrét, tételes joggal is szembe mennek
– mutatott rá.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
