Országgyűlés – A költségvetés kibontakozó vitája helyett egyelőre inkább konteózott az ellenzék

Elég volt a gyűlölködésből – kezdte kissé enerváltra sikeredett hétfői gyűlölködését Tordai Bence, aki szerint most a kormány a roma társadalomra rontott rá, a Párbeszéd politikusa ezt úgy vezette le, hogy a hírekben megjelent: cigány fiatal késelt halálra két magyar fiút néhány hete a budapesti Deák téren, Tordai szerint a költségvetés 2021-es tervezete maga a színtiszta rasszizmus. Tordai Bence szerint zöld fordulatra van szükség a magyar politikában, de nem fejtette ki, hogy mit ért ezalatt. Válaszában a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára emlékeztette Tordait, hogy a büntetőtörvénykönyv szigorítása lehetetlenné tette a paramilitáris szervezetek tevékenységét. Dömötör Csaba azt is felidézte, hogy a romagyilkosságok sorozata épp a baloldali kormányok idején tartotta félelemben a társadalmat. Dömötör szerint ha rendeznének világbajnokságot felelősség-el, és áthárításból, akkor a Párbeszéd üdvöskéje, Karácsony Gergely toronymagas eséllyel indulhatna a megmérettetésen.

Az LMP részéről Keresztes László Lóránt beszélt arról, hogy szerinte a büdzsét nem racionálisan tervezték meg, ezzel az ellenzéki politikus visszatért kedvenc játékához, amellyel már hónapok óta nem tud betelni: a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz. Keresztes megismételte korábbi elméletét, amely szerint egy ilyen gigaberuházás emberek sokaságát teszi földönfutóvá, mert a projekt munkahelyek tömegét szünteti meg. Az LMP most épp zöld, és patrióta költségvetést támogatna, de szerintük most ilyen nincs. Válaszában Tállai András kifejtette: a büdzsé a kormány azon terveihez igazodik, hogy a járvány miatt megszűnt munkahelyek helyett újakat hoz létre, a megmaradtakat megvédi, miközben a nyugdíjasok is visszakapják a tizenharmadik havi járandóságukat. A pénzügyi tárca miniszterhelyettese szerint a tervezet garancia arra, hogy Magyarország a következő években is Európa egyik legdinamikusabban növekedő gazdasága maradhasson.

Megalakulhatott a DK vallási tagozata

Tomboló munkanélküliség, rabszolgatartás – kezdett bele szakfelszólalásába Vadai Ágnes, aki szerint Németország, az aztán bezzeg, majd egy nehezen követhető logikai csellel eljutott a Tankcsapdáig. A DK csalogánya valamiért az 1986-os futball-világbajnokságon a Szovjetuniótól elszenvedett hat nullás vereségünkről is megemlékezett, ahogy Mészáros Lőrincről és Tiborcz Istvánról is. Vadai nem értette azt sem, hogy miképp lehet annyi az alma ára, amennyi, majd a mostanában az egyre aggasztóbb vallási tébolyáról ismert Gyurcsány Ferencet követve a Tízparancsolat tanulmányozását ajánlotta a kormánypártoknak. Válaszában Dömötör Csaba igyekezett megtalálni a logikai kapcsolatokat Vadai Ágnes felszólalásában, majd emlékeztette őt arra, hogy a polgári kormány nagyságrendekkel többet költ például az oktatásra, vagy az egészségügyre, mint azok a kormányok, amelyeknek Vadai Ágnes is tagja volt. Az államtitkár kijelentette: a következő nemzeti konzultáció is annak a bizonyítéka, hogy a kormány kíváncsi az emberek véleményére, mielőtt meghozza döntéseit.

Én nem káslerezek – kezdett káslerezni Tóth Bertalan

A költségvetés kibontakozó vitájába bekapcsolódott Tóth Bertalan is, de nem beszélt a költségvetésről, hanem parttalan káslerezésbe kezdett, miközben azt bizonygatta, hogy ő nem káslerezik. Az MSZP elnöke szerint a kormány nem akarja megadni az egészségügyi dolgozóknak azt a félmillió forintot, amelyet a kormány néhány hét múlva amúgy megad. Valószínűleg erre a gondolatmenetre épül az az ellenzéki alapállás is, hogy megszűnt az az Országgyűlés, amelyben jelenleg is vitatkoznak. Kilenszáztizennyolc-milliárd forinttal fordít többre az egészségügyre a polgári kormány, mint a baloldali kormányok – kezdte válaszát Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felidézte azokat a daliás időket, amikor Gyurcsányék úgy kezelték az egészségügyet, hogy az arra fordítandó pénzt elvonták, a kórházakat bezárták, a dolgozókat pedig elküldték. Rétvári szerint a baloldal hozzáállását az egészségügyhöz jól szemlélteti, hogy jelenleg egy kamuvideóval hakniznak, amelyben egy nem létező mentőtiszt hazudozik a kormányról.

Hétfőn is esélyes a demagógia-bajnokságon Jakab Péter

Önök hazudnak – rúgta be a demagógia-rollerét Jakab Péter, aki a borsodi melósokról, tejről, kenyérről kezdett mesélni, talán önmagának már be meri vallani, hogy igazából hazakészül. A Jobbik uralkodója elővette a régi csodafegyverét, amely lerántja a leplet arról, hogy a budapesti bankárok lényegesen többet keresnek, mint a szabolcsi traktorosok, ami persze tűrhetetlen. Halhattunk ismét arról, hogy a Mészáros megvette a .... M.I.N.D.E.N.T., majd azt is megtudhattuk, hogy ezért nincs sehol béremelés Magyarországon. A Jobbik mélyrepülésének két oka van: az egyik a távozók, a másik a maradók – kezdte válaszát Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára arra is emlékeztette Jakabot, hogy jobbikos vezetésű települések polgármesterei csökkentették az önkormányzati dolgozók béreit, miközben a Jobbik most épp a DK gazdaságpolitikájába szeret bele véglegesen és végzetesen.

A kormánypártok visszautasítják Soros örök kölcsönét

Igyekezett visszatéríteni a költségvetés témakörébe a vitát Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a büdzsé tervezete azért nem a korábbi baloldali kormányok célkitűzésein alapul, mert azok minden esetben kudarcokhoz vezettek. A kormánypártoknak a járvány újabb támadásával is számolni kell, a forrásokat ezért ehhez mérten kell elosztani. Kocsis jelezte, hogy a kormánypártok nem számolnak Soros György soha vissza nem visszafizethető örök kölcsönével, ugyanakkor meg akarják tudni azt, hogy a magyarok mit gondolnak a kabinet terveiről, erre szolgál az új nemzeti konzultáció. A járvány elleni védekezésnek anyagi korláta nincs – kezdte válaszát Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor hozzátette, hogy ebből mindenkinek ki kell vennie a részét. Szijjártó kijelentette: a kormány soha nem tesz olyan lépéseket, amely eladósítja a következő generációkat, ezért visszautasítják a Soros-tervet. A tárcavezető a nemzeti konzultáción való részvételre buzdított mindenkit.

Budai Gyula:a baloldal színt vallott, segíti a börtönbizniszt

A napirend előtti felszólalások után a börtönbiznisz került terítékre, a kormánypártok részéről Budai Gyula ismertette, hogy a kifizetések felfüggesztésének határideje a napokban lejár, így annak módosítása indokolt volt, ezt hétfőn fogadta el a Ház. Budai emlékeztetett arra is, hogy a fegyintézetek túlzsúfoltságának megszüntetésének érdekében módosításra szoruló jogszabállyal a kormánynak a járványügyi helyzet miatt nem volt ideje foglalkozni. A DK részéről Arató Gergely ezt ugyan elfogadta, ugyanakkor hiányolta azt, hogy szerinte a törvénymódosítás előkészítése sem történt meg. A Jobbikból Gyüre Csaba fideszezett egy nagyot a témában azt tudakolva, hogy hol vannak a beígért börtönök. Budai Gyula kijelentette: a baloldaltól eddig is csak terelést és félrebeszélést lehetett látni. A baloldal mindig a börtönbizniszen gazdagodó baloldali ügyvédek és Soros-szervezetek oldalán állt, és mindent megtett azért, hogy zavartalanul tudjon folytatódni ez a milliárdos iparág. Hozzátette: a börtönbizniszen százmilliókat keresnek a baloldalhoz köthető gátlástalan ügyvédek és Sorosék, akik a börtönviselt bűnözőket képviselve milliárdokat pereltek ki a magyar államtól – zárta szavait és úgy értékelt: ez a joggal való gátlástalan és üzletszerű visszaélés, amelynek ideje volt véget vetni.

Lánchíd, vírustesztek

Az azonnali kérdések órájában az MSZP-s Szakács László a kormányon igyekezett számon kérni azt, hogy Karácsony Gergely nem hajlandó áldozni a Lánchíd felújítására. Szakácsnak Nagy István válaszolt, az agrárminiszter kijelentette: Karácsonynál pattog a labda, a kormány tartja magát a korábbi megállapodáshoz, és vállalja a rá eső rész kifizetését. Szakács László próbálta védeni a főpolgármestert, amiért Karácsony már az egyeztetésekre sem hajlandó elmenni, de nem volt túl meggyőző. Felrakta magát a magas polcra a DK-s Varga Zoltán, aki úgy vélte, Kásler Miklós tart tőle, ezért kerüli őt. Varga egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy most, a járvány lecsengésének idején miért nem végeztet millió számra teszteket a kormány. Válaszában Rétvári Bence elmondta, a polgári kormány által a szociális szférába befektetett összeg növekménye is nagyobb, mint amit az utolsó baloldali kormány összesen eredetileg szánt az ágazatra. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy azokban a szociális ágazathoz tartozó idősotthonokban tarolt elsősorban a járvány, amelyek baloldali vezetésű önkormányzatok fenntartásában vannak.

Kocsis-Cake Olivio: jakttikitökőtekőkitökők

Visszatért a Házba Demeter Márta, aki lerántotta a leplet: nem is létezik magyar gazdasági fejlődés, a vállalkozások épp most lehelik ki lelküket, miközben a Lőrinc csendben mindent hazatalicskáz a turizmus állami támogatásából. Válaszában Dömötör Csaba kifejtette, hogy a támogatási program nem Mészáros Lőrincről szól, arra több száz, a kormányhoz semmilyen módon nem kötődő vállalkozás pályázott sikerrel. Kocsis-Cake Olivio amiatt kesergett, hogy a balatoni strandokon belépőt kell fizetni, egyúttal azt is vizionálta, hogy a lángos ára az egekbe fog szökni. Válaszában Tállai András hívta fel a figyelmet arra, hogy a büfék árait nem a kormány határozza meg. Kocsis erre fideszes haverokról, és jakttikitökőtekőkitökőkről ( yacht-kikötők, a szerk) kezdett beszélni.

KDNP: a huszonegyedik század kihívásaira a nemzeti önazonosság védelme a megfelelő válasz

A napirend előtti felszólalások idején Juhász Hajnalka (KDNP) Trianon századik évfordulója kapcsán a szomszédságpolitika fontosságáról beszélt, jelentősnek nevezte az ukrán és a magyar külügyminiszter múlt heti találkozóját és reményét fejezte ki, hogy oktatási, gazdasági és kisebbségi kérdésekben is új fejezet kezdődhet a magyar-ukrán viszonyban. A képviselőnő a szlovák-magyar kapcsolatokat sikertörténetnek nevezte, és méltatta a magyar-lengyel kapcsolatokat is. Románia kapcsán azt emelte ki: a román félnek is fontos látnia a közép-európai együttműködés fontosságát. Juhász Hajnalka hangsúlyozta: a huszonegyedik század kihívásaira a nemzeti identitás, a nemzeti önazonosság védelme a legmegfelelőbb válasz. Nem az államhatárok, hanem az állampolitikák megváltoztatására van szükség – idézte Kövér László házelnök gondolatát.

Szijjártó szerint van remény rendezni a viszonyokat Ukrajnával is

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában elmondta: Magyarország szomszédságpolitikáját sokkal nagyobb körültekintéssel kell folytatnia, mint más országoknak, hiszen a környező államokban nagy magyar nemzeti közösségek élnek. A magyar kormány arra törekszik, hogy a szomszédos államok ne konfliktusként, hanem erőforrásként tekintsenek a magyar közösségre, hiszen ez pozitív hatást eredményez a kétoldalú kapcsolatokban és jobbá teszi ezeknek a közösségeknek a mindennapi életét. A külügyminiszter úgy értékelt: Szlovákiával és Szerbiával soha olyan jó nem volt Magyarország kapcsolata, mint jelenleg, és ebben óriási szerepe van azoknak a közös sikertörténeteknek, amelyeket az élet praktikus területein – közlekedésben, energiapolitikában, infrastruktúra –fejlesztésben – hajtottak végre az utóbbi időszakban

Ezek a sikertörténetek megalapozzák azt a bizalmat, amelyre építve a nehéz kérdéseket is meg tudjuk nyitni, és a lezárás lehetősége is megvan – tette hozzá. Szijjártó Péter üdvözölte az új szlovák kormányfő által a magyar közösség felé tett számos gesztust, és közölte: pénteken Magyarországra látogat Igor Matovic. Ukrajnával kapcsolatban a tárcavezető reményét fejezte ki, hogy az új ukrán külügyminiszter látogatása után előrelépés lesz a magyar nemzeti közösségtől elvett jogok tekintetében, például egy magyar többségű, Beregszász központú járás megteremtésével. Az Országgyűlés kedden reggel kilenckor folytatja munkáját.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt