Pesti Srácok

Osztrák munkaügyi miniszter szerint az enyhítéseknek is köszönhető, hogy csökkent a munkanélküliség

Osztrák munkaügyi miniszter szerint az enyhítéseknek is köszönhető, hogy csökkent a munkanélküliség

Az enyhítések a munkaerőpiac alakulására is kedvező hatással vannak - jelentette ki Christine Aschbacher osztrák munkaügyi miniszter kedden Bécsben, amikor Margarete Schramböck gazdasági miniszterrel közösen ismertették a májusi munkanélküliségi adatokat, valamint a munkanélküliség csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések hatását.

A számok jól alakulnak, a munkaerőpiac "lépésről lépésre" növekszik - fogalmazott Aschbacher. Kifejtette: március közepén, a koronavírus-járvány okozta válságot megelőzően 400 ezren, míg április közepén, a válság tetőzésekor már 588 ezren voltak munka nélkül Ausztriában. Rámutatott ugyanakkor, hogy a gazdaság újraindításának következtében munkahelyek jöttek létre. Május végén a tavalyi év azonos időszakához képest 174 ezerrel többen, 517 ezren voltak munka nélkül Ausztriában, június elején azonban már csak 510 400 munkanélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliek száma április végéhez képest a turizmusban 20 ezerrel, míg az építőiparban hétezerrel csökkent.

A válság az ágazatok közül a szállás- és a vendéglátóiparra hatott a legkedvezőtlenebbül; jelenleg 98 500-an vannak munka nélkül, ami tavaly májushoz képest 122 százalékos növekedés. A vendéglátóhelyek kéthónapos szünet után május közepén, míg a szálláshelyek május végén nyithattak ki újra.

A közlekedés, a szállítmányozás, valamint az építőipar ágazatában több, mint 70 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A gyártásban május végén alig 50 százalékkal, a kereskedelemben 45 százalékkal, az egészségügyi és szociális ágazatban pedig 41 százalékkal regisztráltak több munkanélkülit. Csökkent ugyanakkor az azonnal betölthető állások száma; 57 600-zal, vagyis 30 százalékkal kevesebb munkahely közül lehetett válogatni az idén, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

PestiSracok facebook image

Margarete Schramböck gazdasági miniszter felhívta a figyelmet a kormány képzést segítő csomagjára; eszerint az abban részt venni szándékozó vállalkozások október végéig úgynevezett "bónuszt" kérhetnek, vagyis ezer eurót kapnak az ipari tanuló képzési idejének kezdetekor, és ugyanennyit akkor, ha a próbaidő után megtartják mint dolgozót. Christine Aschbacher munkaügyi miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kormány azokat a cégeket is támogatja, amelyek az elbocsátás helyett részmunkaidőben foglalkoztatták dolgozóikat.

A tárcavezető ismertette, hogy a program népszerű, a cégek eddig összesen egymilliárd eurót kaptak, míg a kormány legfeljebb 12 milliárd eurót különített el erre a célra. Aschbacher jelezte, azzal számol, hogy a cégek fele három hónap elteltével újabb három hónapra kérvényezi a részmunkaidős foglalkoztatásra szánt támogatást.

Közben a szociáldemokrata párt (SPÖ) azt követeli, hogy emeljék fel a munkanélküli segély összegét; az utolsó jövedelem 55 százaléka helyett annak 70 százalékát kapják az érintettek. A szabadságpárt (FPÖ) ezzel szemben a munkaerőpiac átalakítását szorgalmazza; egyebek mellett azt követelik, hogy a "nem osztrákok" számára tegyék elérhetetlenné a munkaerőpiac bizonyos ágazatait, csökkentsék a munkabér alapján fizetendő adóterheket, és szüntessék meg a helyi adót. Ausztriában eddig összesen 16 759 ember koronavírus-tesztje lett pozitív. Közülük 669-en haltak bele a betegség okozta szövődményekbe. A gyógyultak száma 15 629. Jelenleg 461 aktív beteget tartanak nyilván, 88-at kezelnek kórházban, és 26-an vannak az intenzív osztályon.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.