Elfogadta az Országgyűlés a 2021-es költségvetést
Elfogadta Magyarország 2021-es központi költségvetését az Országgyűlés pénteken. Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat általános vitájában a jövő évi büdzsét a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához.
A képviselők 133 igen, 61 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényjavaslatot, amelyben a kormány dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.
A törvény szerint 2021-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465 402,0 millió forint, bevételi főösszege 21 974 178,3 millió forint, hiánya pedig 1 491 223,7 millió forint. Hasonlóan az előző évekhez, az állam működése 2021-ben is nullszaldós, tehát a közszolgáltatások – többek között az egészségügy, az oktatás és a honvédelem – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza. Az államadósság-mutató 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról.
A büdzsé egyik pillére az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, amely tartalmazza az emberek védelméhez, a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, 2944 milliárd forint összegben. Az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó (54 milliárd forint) és a gépjárműadó teljes bevétele (87 milliárd forint) is. Ebben az alapban vannak társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások is, például a táppénz vagy a csecsemőgondozási díj. Utóbbi jövő év közepétől a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik, így az idei 72 milliárd forintról jövőre már 93 milliárd forint szerepel ezen a soron.
A költségvetés másik kiemelt pillére a gazdaságvédelmi alap, amely a gazdaság védelmével és az újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet, 2600 milliárd forintot meghaladó összegben. Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz jövőre; a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2020-as mintegy 140 milliárd forint után 2021-ben 165 milliárd forintot szánnak. Nullás összeggel szerepel a törvényben az Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapja, amely az unióból esetlegesen érkező támogatások fogadását hivatott biztosítani.
A pénzügyminiszter korábban azt mondta, 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb mint idén. Fenntartják a családi adórendszert, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket. Varga Mihály közölte azt is: oktatásra 2021-ben mintegy 2230 milliárd forintot fordítanak, ami 78 milliárddal több, mint idén. Jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb az ideinél. 2021-ben 3915 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely közel 330 milliárddal magasabb, mint idén. Visszaépül a 13. havi nyugdíj: az idősek 2021-ben a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak; erre 77 milliárd forint szerepel a költségvetésben. 2021. január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak. Mintegy 860 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami közel 120 milliárddal több, mint idén. Ugyanakkor az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokra is kiterjesztik a szolidaritási hozzájárulás fizetését, ezért az idénre tervezett 43 milliárd forint helyett jövőre 165 milliárd forint folyhat be ezen a címen. Az idei 75 milliárd forintról jövőre 97 milliárd forintra emelkedik a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
