Novák Katalin: Magyarország csak akkor járulhat hozzá az EU újjáépítési alapjához, ha lezárják a 7-es cikkely szerinti eljárást
Magyarország csak akkor járulhat hozzá az Európai Unió Covid-19-es újjáépítési alapjához, ha az EU lezárja a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást – hangsúlyozta Novák Katalin, a Fidesz alelnöke csütörtökön, a Die Weltnek adott interjújában.
Kiemelte: Magyarország jogállam, és ez így is marad; az Országgyűlésben elfogadott határozat megszabja a kormány mozgásterét a mentőcsomagról szóló tárgyalásokon. A párt alelnöke hangsúlyozta, hogy az unió történetében egy teljesen új dologról van: ez az Új Generáció Alap egy olyan hitel, amit az EU-nak kellene felvennie, és amiért a tagállamoknak kell jótállniuk. A magyar parlament ezzel kapcsolatosan alapvető feltételeket határozott meg: igazságosnak kell lennie, a szegényebb országok nem kaphatnak arányosan kevesebbet, mint a gazdagabbak, és nem szabad a pénzek szétosztását politikai feltételekhez kötni.
Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tagállamokat nem zsarolják a politikai bunkósbotként használható jogállamiság fogalmával
– fogalmazott Novák Katalin, majd hozzátette: emiatt kell a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást is lezárni, ez is szerepel a magyar parlament határozatában. Emlékeztetett arra is, hogy 2011 után Brüsszelben az összes új magyar törvényt – beleértve az alaptörvényt – megvizsgálták és jóváhagyták.
A jogállamisággal kapcsolatos vádak alaptalanok voltak
– szögezte le.
Most megint kezdik, miközben ennek sincs jogalapja az uniós jogban. Máig nincs egy objektív, mindenkire vonatkozó feltételrendszer, amely tisztán definiálná a jogállamiságot
– fogalmazott Novák Katalin, aki kitért arra is, hogy Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel nemrég Berlinben járt. Találkoztak a CDU és a CSU főtitkárával, Paul Ziemiakkal és Markus Blumével, és rövid megbeszélést folytattak Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökével, Armin Laschettel és Wolfgang Schäublével, a német Bundestag elnökével. Novák Katalin szerint ezeken a megbeszéléseken a tárgyalópartnereik értetlenségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a média miért tájékoztatott ilyen hisztérikusan a magyar veszélyhelyzetről. Ebben az időszakban Paul Ziemiak felhívta és megkérdezte, hogy a parlamentet miért rekesztették be.
Megmondtam neki, hogy éppen egy parlamenti ülésen vagyok
– fogalmazott a politikus, aki szerint a magyar parlament – az Európai Parlamenttel ellentétben – végig dolgozott. A tárgyalásokon téma volt, hogy a Fidesz az Európai Néppárton belül hogyan tud szövetségesként együttműködni. Novák Katalin azt mondta: a német uniópártoknak nem áll érdekében, hogy elhagyják az Európai Néppártot. Megjegyezte azt is, hogy a hangulat most némileg megváltozott amiatt, hogy a médiumok a magyar veszélyhelyzetről hamisan tudósítottak. Novák Katalin megjegyezte: sokakban felmerült a kérdés, hogy ha ezek a beszámolók valótlanok voltak, akkor lehet, hogy a többi, Magyarországról szóló kritikus tudósítás sem volt igaz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Néppártban egymás ellen harcolnak, ahelyett, hogy a valódi ellenfélre koncentrálnának, és túl keveset foglalkoznak a jövő központi kérdéseivel.
Mi az Európai Néppárt alapértékei mentén keressük a válaszokat a jövőbeli kihívásokra – de balra tolódás nélkül
– szögezte le. Kifejtette: segíteni akarnak, hogy a biztonság, a migráció, a digitalizáció, a demográfia, a gazdaság területén, és az EU, illetve a nemzetállam viszonyában konzervatív, kereszténydemokrata stratégiák fogalmazódjanak meg.
Ha megy az Európai Néppárton belül, akkor szívesen maradunk. Ha nem, akkor nem
– mondta Novák Katalin, aki az interjúban kitért arra is, hogy rossz tapasztalatuk van azzal, ahogyan a média egyes szereplői manipulálják a valóságot. Példaként említette a magyar parlament állítólagos berekesztését.
Tény az is, hogy az időkorlát nélküli veszélyhelyzet kihirdetése aggodalomra adott okot, és magyar újságírók nyomás alatt érezhették magukat a rémhírterjesztésért kiszabható büntetések miatt
– mondta. Ezzel együtt a Fidesz alelnöke kiemelte: a hiteles médiumok egy demokrácia elengedhetetlen részei, viszont a fake news, a valóság elferdítése és a kellemetlen tények elhallgatása árt a demokráciának.
Forrás: MTI
