Pesti Srácok

Útnak indult a Mars felé a NASA legújabb Mars-járója

Útnak indult a Mars felé a NASA legújabb Mars-járója

Útnak indult a Mars felé csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb Mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság) – jelentette be a NASA.

A Perseverance helyi idő szerint reggel 7 óra 50 perckor – közép-európai idő szerint 13.50-kor – indult útjára a floridai Cape Canaveral űrállomásról, és a tervek szerint hét hónap múlva, 2021. február 18-án fog landolni a Mars felszínén. A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet ellenére a NASA sikeresen tartotta a 2,4 milliárd dolláros (több, mint 705 milliárd forintos) misszió tervezett menetrendjét. A Mars-járó a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a vörös bolygó felszínén. A tudósok azt remélik, hogy a területen múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkanhatnak.

– mondta Jim Bridenstine, a NASA igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.

PestiSracok facebook image

Az eszközt egy Atlas V-ös hordozórakétával juttatják el a vörös bolygóra. Az egytonnás, nagyjából terepjáró méretű Perseverance robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a Marson. Feladata az lesz, hogy folytassa a bolygó felfedezését, múltbéli mikrobiális élet nyomai után kutasson, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjtsön. A Mars-járó elsőként kíséreli meg, hogy kőzettani mintákat gyűjtsön egy másik bolygóról. Ezeket szivarméretű kapszulákba csomagolja, de eljuttatásuk a Földre már egy későbbi misszió feladata lesz. A Mars-járóval együtt az Ingenuity nevű kísérleti Mars-helikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 2 kilogramm súlyú helikopter túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni a levegőből végzett vizsgálatokkal.

Ez lesz az amerikai űrkutatási hivatal kilencedik útja a vörös bolygóra. A NASA első Mars-járója, a Sojourner 1997-ben landolt a vörös bolygón. Az űrkutatási hivatal azóta két másik Mars-járót (Spirit, Opportunity) és három űrszondát (Pathfinder, Phoenix, InSight) küldött a planéta feltérképezésére. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a 2030-as években űrhajósokat küld a Marsra az Artemis űrkutatási program keretében.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.