Veszélyt jelent a piac globalizációja az élelmiszer-ellátás biztonságára
A koronavírus-járvány megvilágította az európai mezőgazdaság erősségeit és gyengeségeit is. Ezekből pedig kiderül, hogy az ellátási láncok globalizációja veszélybe sodorja az élelmiszer-ellátás folytonosságát - nyilatkozta Bernard Lannes, a Coordination Rurale francia mezőgazdasági szakszervezet elnöke a V4NA hírügynökségnek.
Az egészségügyi válság rávilágított a francia - és egyben az európai - mezőgazdaság erősségeire csakúgy, mint a gyengeségekre. A koronavírus miatt egy teljesen új helyzetbe kerültünk, amely már eddig is meglévő hiányosságokra hívta fel a figyelmet, ilyen például az ellátási lánc és a piac globalizációja, melyről bebizonyosodott, hogy válsághelyzetben veszélybe sodorhatja az élelmiszer-ellátás folytonosságát. Franciaországban például a karantén idején sok üzlet polcairól szinte teljesen eltűnt a liszt, amely elsősorban azért lett hiánytermék, mert Franciaország évente több, mint 250 000 tonna lisztet importál Németországból (ahol alacsonyabbak az előállítási költségek), illetve Olaszországból. Március közepén azonban a német beszállítók felmondták szerződéseiket, mivel inkább a Rajnán túli területekre szállítottak és ez komoly zavart okozott a francia hipermarketek és szupermarketek ellátási láncában.
- nyilatkozta az érdekvédelmi szervezet vezetője. A francia agrárium aktuális helyzetéről szólva így fogalmazott:
A válságból való kilábalás és a mezőgazdaság megmentése érdekében egy kifejezetten erre a célra kidolgozott helyreállítási tervre lenne szükség nemzeti szinten, ugyanúgy, ahogyan azt az európai szomszédaink tették, ám ezt a tervet egyelőre még nem ismertette a minisztérium. A koronavírus okozta gazdasági és egészségügyi válság nagymértékben érinti a francia mezőgazdaságot is, ezért mielőbb végre kell hajtani a francia és az európai mezőgazdaság strukturális reformját.
- fogalmazott az elnök, aki kitért az európai helyzetre is:
Sajnálatos, hogy eddig még soha nem készült hivatalos és egyértelmű értékelés a közös európai agrárpolitikáról (KAP), de annyi bizonyos, hogy a jelenleg végbemenő, a mezőgazdaságra vonatkozó szociális terv következményeként szépen csendben eltűnnek a tagok. Míg 2008-ban Franciaországban még 514 000 gazdálkodó volt, most már csak 448 500 vagyunk. Ha ez a tendencia így folytatódik, akkor 2025-re már csak 342 000 gazda marad Franciaországban, ami kb. 30 százalékos csökkenést jelent 2010-hez képest.
- világított rá a kiábrándító trendre Bernard Lannes, aki kommentálta a zöld pártok előretörését is:
Úgy véljük, hogy a zöld pártok a programjuk összeállítása során megfeledkeztek egy alapvető szempontról, ami nem más, mint az élelmiszerek ára. Egyrészt azt szeretnék elérni, hogy csökkentsük az importot, másrészt komoly környezetvédelmi korlátozásokat vezetnének be a mezőgazdasági termelők számára, akik emiatt kevésbé produktívabbak lesznek, de nem szabad megfeledkezni az árakról sem. A Coordination Rurale úgy véli, hogyha a költségek európai szinten vannak, akkor az árak is európaiak lesznek, nem pedig világpiaci árak.
- szögezte le az elnök.
Fotó: MTI
