Rendkívül szoros eredmény született a montenegrói választáson
Bejelentette győzelmét az ellenzék a montenegrói parlamenti választáson a nem végleges eredmények ismeretében, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a szerbbarát ellenzéki pártoknak közösen eggyel több parlamenti képviselőjük lesz, mint a harminc éve kormányzó szocialistáknak.
Milo Djukanovic államfő, a balközép Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) elnöke elismerte, hogy a koalíciós partnereivel együtt 40 mandátuma van a 81 tagú törvényhozásban, míg az ellenzéknek 41 parlamenti hely jutott. Közölte, továbbra is a DPS a legerősebb párt Montenegróban, hiszen önállóan a legtöbb parlamenti helyet tudta megszerezni, a következő négy évre 30 szocialista politikus ülhet be a parlamentbe. Hozzátette azonban, hogy ezek az eredmények még nem véglegesek, meg kell várni a választási bizottság végleges eredményeit, és azt követően lehet esetleges további koalíciós tárgyalásokba kezdeni a kormányalakítás érdekében.
A szavazatok 98,55 százalékának összesítése alapján a második helyen a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Front (DF) által vezetett Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció végzett 27 mandátummal, a Béke a mi népünk listának tíz, a Feketén-fehéren névvel induló tömörülésnek négy mandátum jutott. Ez a három koalíció képezheti a győztes ellenzéket. A Montenegrói Szociáldemokratáknak és a Bosnyák Pártnak három-három, a Szociáldemokrata Pártnak kettő, két albán kisebbségi listának pedig egy-egy parlamenti hely jutott. A közvélemény-kutatások is utaltak arra, hogy a három évtizede kormányzó szocialisták hatalma megtörhet a parlamenti választáson, ám minden felmérés Milo Djukanovic pártjának győzelmét vetítette előre.
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő Milo Djukanovic montenegrói elnök, mielőtt leadja voksát a parlamenti választásokon Podgorica egyik szavazóhelyiségében 2020. augusztus 30-án. A közvélemény-kutatások szerint a Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) a voksok körülbelül 35 százalékára számíthat.
MTI/AP/Risto Bozovic
Az államfő pártjának gyengülését a tavaly decemberben elfogadott, nagy felháborodást keltő egyházügyi törvény okozta. A jogszabály szerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el. A 620 ezres Adria-parti ország lakosságának mintegy egyharmada vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámláláson, és a lakosság kétharmada ortodox szerb vallású, így nem meglepő, hogy felháborodást okozott az új jogszabály, ahogyan az sem okoz döbbenetet, hogy a konzervatív elveket valló országban éppen egy vallási kérdés miatt inoghatott meg a három évtizede kormányzó politikai hatalom.
Forrás: MTI
