Pesti Srácok

Tétovák a budapesti ellenzéki vezetésű kerületek az Airbnb-ügyben

Tétovák a budapesti ellenzéki vezetésű kerületek az Airbnb-ügyben

Egyelőre legfeljebb tájékozódnak, egyeztetnek vagy leginkább a kormányra mutogatnak azok a budapesti ellenzéki vezetésű önkormányzatok, ahol a legnagyobb mértékű a rövid távú lakáskiadás szerepe – írta keddi cikkében a Magyar Nemzet. Bár az új, augusztus elejétől hatályos rendelkezések kimondottan kerületi, települési hatáskörbe adták a döntés jogát, Karácsony Gergely főpolgármester szerint a Fővárosi Közgyűlésben is napirendre kerül a téma. Eközben a külföldi turisták kiesésével üresen áll az érintett lakások egy része, vagy hosszú távú bérleményként lettek kiadva.

A leginkább érintett kerületek közül az egyetlen kormánypárti vezetésű Belváros üdvözölte a kérdés önkormányzati hatáskörbe helyezését, amikor közölték: a nagyfokú érintettség okán a rövid távú lakáskiadás ügyét folyamatosan figyelemmel kísérik, már csak azért is, mert annak idején az elsők között alkottak erre szóló helyi szabályozást. Az esetleges szigorítással kapcsolatban azonban teljes körültekintéssel kívánnak eljárni, erről tájékoztatást még nem tudtak adni.

Ezzel szemben a leginkább érintett belső budapesti kerületek – jellemzően ellenzéki – vezetése úgy tűnik, egyelőre a lépés kritizálásával és a kormányra mutogatással van elfoglalva. Az Airdna.co nevű portál adatai szerint a bulinegyedes VII. kerületben még most is csaknem háromezer kiadó lakást tartanak nyilván. Az önkormányzat sajtóosztálya a kerületi igazgatási szünetre hivatkozva nem is válaszolt a Magyar Nemzet airbnb-vel kapcsolatos kérdéseire.

Soproni Tamás, a szintén jelentős számú airbnb-s lakással bíró VI. kerület momentumos polgármestere azt közölte: az üzletág szabályozása elengedhetetlen, hogy enyhüljön a lakhatási válság, csökkenjen a túlzsúfoltság és biztosítható legyen a kerületben élők nyugalma. A szabályozással nem az üzletág ellehetetlenítése a cél, hiszen a bejelentett, korrekt módon működtetett Airbnb-szállások családok megélhetését szolgálják – közölte a kerületvezető, hozzátéve, hogy Terézvárosban minden tizenötödik lakást Airbnb-n adnak ki. Ugyanakkor Soproni kritizálta, hogy a kormány csak egyetlen eszközt ad az önkormányzatok kezébe, és szerinte kísérletet sem tesz a szektor kifehérítésére.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Fotó: The Business

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.