Pesti Srácok

Tudta? Már a tejfelirat is lehet rasszista

Tudta? Már a tejfelirat is lehet rasszista

Egy ausztrál férfi szerint sértő, rasszista és kirekesztő az, hogy a Pauls-féle tejre az van írva: „okosabb, fehér tej”, éppen ezért átneveztetné azt. Az italon viszont csak azért szerepel az „okosabb” kifejezés, mert alacsony zsírtartalma van, ezáltal egészségesebb is. Ugyanez a férfi volt egyébként az is, aki nemrég már elérte egy ausztrál márkánál, hogy megváltoztassa a nevét, amit ő rasszistának gondolt. Az elmúlt hetekben több ehhez hasonló elképesztő ötlet is született, írja a V4NA.

Dr. Stephen Hagan a Pauls tejét pécézte ki magának legújabb hadjáratán, mert az ital címkéjére az van írva, hogy „okosabb, fehér tej”. Ez a férfi szerint felettébb sértő a fekete bőrű emberekre nézve, mert azt sugallja, hogy a tej csak az okos, fehér embereknek való, az okos, fekete embereknek nem.

https://twitter.com/kawunnee/status/1290417849199136775?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1290417849199136775%7Ctwgr%5E&ref_url=https%3A%2F%2Fv4na.com%2Fhu%2Feditpost%2FFTzO5zJ3Zc

Hagannak egyébként nem ez az első felszólalása mostanában a „rasszista” termékek ellen. Nem is olyan rég szintén egy ausztrál márkát, a Coon-féle sajtot bélyegezte rasszistának, mert a „coon” elnevezést régen a fekete bőrű emberekre használták. A vállalat a panasz hatására úgy döntött, megváltoztatja a nevét, amelyet egyébként az alapítójáról kapott.

PestiSracok facebook image

Az ausztrál férfi tejjel kapcsolatos kifogásolása azonban nem áll szilárd alapokon, mutat rá James Macpherson a Caldronpool oldalán. Köztudott ugyanis, hogy a tej címkéjén az „okosabb” kifejezés arra utal, hogy alacsony zsírtartalmú az ital, a „fehér” pedig egyszerűen a tej színét jelzi, amit nem lehet megváltoztatni. Ehhez hasonló agymenésre bőven találunk még példát. Ott van például az, amely azután kezdett el terjedni az interneten, hogy egy vicces mémet osztottak meg a Twitteren arról, hogy lassan már a 2+2=4 matematikai képletét is a nyugati, fehér világ dolgának azonosítják.

Számos felhasználó szerint az eredmény simán lehetne öt is, vagy tulajdonképpen bármilyen szám, mert senki nem mondhatja meg, hogy ennek éppen négynek kell lennie. Egyesek szerint ez a kis egyenlet egyenesen az elnyomást és a gyarmatosítást testesíti meg.

A rasszistának nyilvánított dolgok egyre bővülő listájára felkerült már a szörfözés is. Az ok, hogy ezt a sportot főleg heteroszexuális, fehér férfiak űzik, és egyébként is drágának számít, tehát a szegényebb, fekete bőrű családok nem tudják megengedni maguknak.

Sőt, nemrég az is felvetődött, hogy a klasszikus zene is eredendően rasszista, azért, mert a művek döntő többségét fehér bőrszínű, európai zeneszerzők alkották meg. De a BLM-mozgalom hatására Amerikában az afroamerikai Jemima nagynéni képét is el kívánták távolítani a juharfaszirupos flakonról, amelyen 1925 óta szerepel. A lépés ellen a családja is tiltakozott.

Forrás: V4NA; Fotó:V4NA

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.