Kiegyenlített a magyar médiapiac, de gyakrabban büntetik a konzervatív sajtót
A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – írja a Médianéző Központ legújabb elemzésére hivatkozva a Magyar Nemzet. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
A magyar felnőtt lakosság 95 százaléka, vagyis 7,7 millió fő rendszeres médiafogyasztó, a médiába vetett bizalom az uniós átlagnak megfelelő. A magyar médiapiac kiegyensúlyozott: nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból, előbbi 84 százalékot, azaz 6,8 millió, utóbbi 83 százalékot, vagyis 6,7 millió embert jelent. Azok száma, akik egyaránt tájékozódnak mindkét oldal médiumaiból majdnem hatmillió fő, azaz a választópolgárok legalább 75 százalékához garantáltan mindegyik politikai oldal nézete eljut.
A Médianéző Központ szerint figyelemreméltó jelenség, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, 2020-ra 33-ról 48-ra emelkedett a számuk, ami 45 százalékos bővülést jelent. A 2010-ben elfogadott magyar szabályozás minimális, könnyen teljesíthető feltételek ír elő a médiaalapítással kapcsolatban: gyakorlatilag mindössze bejelentési kötelezettsége van az új médiumot indítani kívánóknak.
Forrás: Médianéző Központ
Kijelenthető, hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai – kormányhoz való viszonyuktól függetlenül – nyereségesek. Ezen vállalatok portfóliójába a politikai tartalmú lapok mellett gyakran tematikus és bulvárlapok is tartoznak, amelyekkel a szélesebb fogyasztói réteg elérése mellett stabilabb működési környezetet tudnak kialakítani, nem ritka, hogy könyvkiadással vagy online szolgáltatásokkal is foglalkoznak. Egyedül a balliberális 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. képtelen – immár hagyományosan – fenntartható üzleti modellt találni magának, amely aligha magyarázható a kormányhoz fűződő (ellenséges) viszonyával, sokkal inkább a menedzsment által rosszul megválasztott, piacképtelen üzleti modell állhat a sikertelenség hátterében.
Magyarország alkotmányában és törvényeiben garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, a magyar médiapiac pedig meg is valósítja ezen szabadságokat akár még az egyéni vagy közösségi jogok sérelmére is – hangsúlyozza a Médianéző Központ elemzése. A média szereplői vagy az ott megnyilvánulók ugyanis előszeretettel közölnek olyan tartalmakat, amelyek sértik az emberi méltóságot, közösségek vallási meggyőződését, de még a hatalom erőszakos megdöntésére való felhívástól sem riadnak vissza. A Magyar Narancs balliberális hetilap címlapján Orbán Viktort Hitler-bajusszal ábrázolta, a Népszava napilap Krisztus-karikatúrát jelentetett meg, a Mérce újbaloldali online portál pedig forradalomra felhívó publicisztikának adott teret.
A Médianéző Központ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács határozatainak vizsgálatából egyértelműen megállapítja, hogy a magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a konzervatív médiát, mint a balliberálist. A független médiahatóság által 2012 és 2020 között szankcionált esetek több mint kétharmada volt jobboldali, míg egyharmadánál kevesebb volt balliberális médiumhoz köthető, a kiszabott pénzbüntetések 66 százalékát, vagyis 357 millió forintot konzervatív, míg csupán 34 százalékát, azaz 183 millió forintot kellett balliberális médiumnak befizetnie.
Forrás: Médianéző Központ/ Magyar Nemzet
