Magyar siker: a Semmelweis Egyetem kutatóinak az elsők között sikerült megvizsgálni az aktív koronavírus szerkezetét

A Semmelweis Egyetem kutatóinak vizsgálata egy jelentős lépéssel visz közelebb a koronavírus megismeréséhez. Az intézmény Általános Orvostudományi Karának dékánja, Kellermayer Miklós által vezetett munkacsoport a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának szakértőivel működött együtt. Az ITM által támogatott kutatás bebizonyította, hogy a koronavírus könnyen összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetében, tartalmában a fizikai behatás nem tesz kárt. Az organizmus mechanikai és öngyógyító tulajdonságai biztosíthatják az alkalmazkodást a környezeti körülmények széles köréhez. Ezek a sajátosságok különlegesen ellenállóvá teszik a koronavírust, közrejátszhatnak szokatlanul nagy fertőzőképességében is.

A magyar kutatócsoport a vizsgálatban a mintegy 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2 részecskét egy ettől is kisebb tűvel szúrta meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant. Ezt száz alkalommal megismételték ugyanazon az organizmuson, ám a vírus szinte teljesen sértetlen maradt. Mindez azt bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenálóbb vírus – olvasható az egyetem internetes oldalán (semmelweis.hu).

Az egyetem kutatóinak vizsgálata azért is számít egyedülállónak, mert a szakirodalomban a vírusról eddig megjelent cikkek mindegyike inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült. A magyar munkacsoport azonban aktív és fertőzőképes koronavírust vizsgált; erre a mérésre az intézmény atomi erőmikroszkópja adott lehetőséget. A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat. A kutatás szerint ehhez a részecskét borító tüskék rugalmassága is hozzájárulhat. Az eddigi kutatások tükrében nem egyértelmű, hány ilyen koronaszerű tüske borítja a vírus külsejét: a Cambridge-i Egyetem tanulmánya szerint körülbelül 24, míg a németországi Max Planck Intézet 40-re becsülte a számukat. A magyar kutatók által vizsgált organizmus 61 tüskével rendelkezett. A kutatók szerint ez is bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága nagyobb lehet, mint korábban gondolták.

A magyar tudósok a tüskéket alkotó fehérjéket is fizikai vizsgálat alá vetették. A koronaszerű alkotóelemek a tű fizikai behatására olyan magas frekvenciával lendültek ki, hogy a másodpercenkénti 300 felvétel készítésére is képes atomi erőmikroszkóp is csak elmosódott képet tudott készíteni róluk. A kutatók szerint ez a nagysebességű mozgás segíthet a vírusnak könnyebben megtalálni a gazdasejteket és összekapcsolódni azokkal. Szintén vizsgálták a SARS-CoV-2 hőellenállását: eredményük szerint megjelenését tekintve a vírus egyedülálló módon akkor alig változik, ha 10 percen át 90 Celsius-fokos hőnek van kitéve. Mindössze néhány tüskéjét veszítette el, de a szerkezete sértetlen maradt. Ez magyarázatot adhat arra is, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban vagy a nyári időjárás ellenére is.

Az ITM közleménye szerint a program a minisztérium támogatása mellett, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) finanszírozásával valósulhat meg. A tárca 25 kutatás-fejlesztési projekt létrejöttét segíti, amelyek a magyar tudományos élvonal szaktudására építve mérséklik a járvány egészségügyi és gazdasági kockázatait. A minisztérium által koordinált projektek között megtalálhatók a vírus terjedését vizsgáló, az operatív törzs döntéseit megalapozó mérések, a védekezést segítő eszközfejlesztések, a betegek felépülését támogató kutatások, fejlesztések is. Az elért eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország sikeresen küzdjön meg a koronavírus okozta válsághelyzettel – olvasható az ITM közleményében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI