Pesti Srácok

Már másfélmillió hektárnyi terület égett le a Föld legnagyobb trópusi mocsarának térségében

Már másfélmillió hektárnyi terület égett le a Föld legnagyobb trópusi mocsarának térségében

Másfélmillió hektárnyi terület égett le augusztus eleje óta a Pantanal, a Föld legnagyobb trópusi mocsara térségében. A tüzek idén elpusztították a Pantanal tíz százalékát. A brazil kormány hétfőn szükségállapotot hirdetett Mato Grosso do Sul államban a Pantanal térségében pusztító tüzek miatt – derült ki a hivatali közlönyben nyilvánosságra hozott miniszteri rendeletből. A Pantanal Mato Grosso do Sul és Mato Grosso államok területén helyezkedik el, és átnyúlik Bolíviába és Paraguayba is; tízszer akkora, minta a floridai Everglades mocsárvidék.

A területen sajtójelentések szerint olyan száraz a talaj, hogy már egy szikra is elég a tűz fellobbanásához. A kistermelők számára az égetés a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer arra, hogy megtisztítsák és a következő vetéshez előkészítsék a földterületet. Ezek a tüzek azonban gyakran elszabadulnak és hatalmas méretűvé válnak. A tüzek terjedését elősegíti a rendkívüli szárazság, amely 47 év óta a legsúlyosabb a térségben, ahol a hőmérséklet meghaladja a 40 Celsius-fokot. A brazil űrkutatási intézet – amelynek műholdjai folyamatosan figyelik a térséget – közölte: szeptember első 12 napjában a pantanali tüzek száma háromszor több volt, mint az előző év azonos időszakában. Január óta vasárnapig bezárólag 14 489 tűzközpontot regisztráltak. Környezetvédelmi hatóságok munkatársai, katonák és a helyi tűzoltók küzdenek a lángok ellen. Sajtóértesülések szerint a szükségállapot kihirdetésével az állam szövetségi támogatást kap többek között a segélyakcióknak és a tűz legyőzésének finanszírozásához.

A 140-160 ezer négyzetkilométernyi vizenyős térség folyók és tavak szerteágazó rendszeréből áll, ez a Föld egyik leggazdagabb biodiverzitású területe. A Pantanal több mint 4700 növény- és állatfaj otthona: jaguárok mellett élnek itt pumák és kapibarák, vagyis vízidisznók is, a világ legnagyobb rágcsálói. Több száz madárfajnak, köztük a veszélyeztetett jácintkék arának és hatalmas halpopulációknak ad otthont a vidék.

Forrás: MTI; Vezető kép: republicworld.com

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.