Pesti Srácok

Washington visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben

Washington visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben

Az amerikai kormány bejelentette szombaton, hogy visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben. A világ legtöbb országa elutasítja az egyoldalú lépést, illegálisnak tartja, és ebből az éles szembenállásból valószínűleg heves vita lesz a világszervezetben annak idei közgyűlési ülése előtt – állapította meg az AP hírügynökség.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter 30 nappal ezelőtt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újra be akarja vezettetni Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása szerepel az Iránnal megkötött 2015-ös nukleáris megállapodásban, mert szerinte Teherán megszegte a kötelezettségeit. Ezért Washington a maga részéről elindította a szankcióvisszaállítási mechanizmust, amelynek értelmében közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 1 órakor a maga részéről újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket. Az amerikai kormány azzal is indokolja ezt, hogy a Biztonsági Tanács képtelen volt meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót, amely 13 évig érvényben volt, és októberben lejár.

A Biztonsági Tanács több tagja ellenzi

A Fehér Ház azt tervezi: hétfőn kiad egy rendeletet arról, hogy milyen módon akarja kikényszeríteni a szankciók betartását minden ENSZ-tagállam által, a külügy- és a pénzügyminisztérium pedig ismertetni fogja, hogy Washington milyen eszközökkel fogja büntetni a szankciókat be nem tartó magányszemélyeket és vállalkozásokat. Az amerikai lépést azonban mereven ellenzi a Biztonsági Tanács többi tagja, és fogadkoznak, hogy nem vesznek róla tudomást. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok 2018-ban felmondta a 2015-ös megállapodást, így már nem indíthatja el a szankcióvisszaállítási mechanizmust. Washington szerint viszont azért indíthatja el, mert a szerződés aláírója volt, és mert tagja a BT-nek.

PestiSracok facebook image

Irán szerint jogilag érvénytelen a szankció

Irán szombaton levelet küldött a Biztonsági Tanácsnak, és ebben kijelentette, hogy az amerikai intézkedés semmis, nincs jogi érvénye, ezért teljesen elfogadhatatlan. Irán ENSZ-nagykövete szerint az Egyesült Államok csak még jobban elszigeteli magát a világban. Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azt mondta szombaton az iráni állami tévében:

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Luong Thai Linh

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.