Az örmény kormányfő szerint Örményország történetének döntő pillanatához érkezett
Örményország történetének talán legdöntőbb pillanatával néz szembe – jelentette ki szombaton sugárzott televíziós beszédében Nikol Pasinján örmény kormányfő, a Hegyi-Karabahban egy hete kiújult fegyveres konfliktusra utalva. Közben Ilham Aliyev azeri elnök egy interjúban Jerevánt tette felelőssé a konfliktus kiéleződéséért.
Pasinján az örmény a nemzethez intézett üzenetében példátlan léptékűnek nevezte a Hegyi-Karabahban zajló hadműveleteket.
Már egy hete, hogy az örmény nemzet Arcahban szembeszáll az azeri-török terrortámadással
– hangoztatta az egyetlen ország által sem elismert hegyi-karabahi "állam" hivatalos nevét használva.
Az ellenség olyan léptékben támad, ahogy az katonai szakértők szerint a világ más részein nem nagyon fordult elő a XXI. században: harckocsik és páncélozott harcjárművek százai, repülőgépek tucatjai, drónok százai és több tízezer katona támadja az arcahi védelmi erő védvonalait
– mondta. Hozzátette, hogy értesüléseik szerint a harcokban 150 magas rangú török katonai tanácsadó vesz részt különböző parancsnoki posztokon.
A harcoknak rengeteg áldozatuk van a polgári lakosság és a katonák soraiban, de az ellenség ennek ellenére nem tudta egyetlen stratégiai célját sem elérni
– mondta Pasinján. Ilham Aliyev azeri elnök az Al-Jazeera arab hírtelevíziónak adott interjúban viszont egyértelműen Örményországot tette felelőssé a harcok kiújulásáért.
Örményország nem akar békét. Mindörökre megszállás alatt akarják tartani a mi területeinket
– szögezte le az azeri elnök. Aliyev szerint álhír, "fake news", hogy külföldi katonák harcolnának az azeri oldalon, ahogy az sem igaz, hogy török vadászgép lőtt le egy örmény harci repülőt.
A Szu–25-ös balesetet szenvedett
– vélekedett az azeri elnök, egyúttal felszólítva Jerevánt, hogy mutassa be a bizonyítékokat, ha ennek ellenkezőjét állítja.
Vissza fogjuk foglalni a területeinket. Ehhez jogunk van, és ez történelmi célunk
– hangsúlyozta Ilham Aliyev, hozzátéve:
a karabahi konfliktust most kell rendezni.
Az Azerbajdzsánt támogató Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan szombaton kijelentette, hogy Ankara az "elnyomottakat" támogatja a Kaukázusban. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a La Stampa című olasz lapnak adott nyilatkozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a "felületes" tűzszüneti felszólítások ezúttal hasztalanok lesznek. Az Örményországgal és Azerbajdzsánnal is határos Irán szombaton Bakut és Jerevánt is figyelmeztette, hogy óvakodjanak attól, hogy a konfliktus Irán területére is átterjedjen, miután a határ mentén több iráni faluba is aknagránátok csapódtak be.
Az országunk területére történő bármilyen behatolás bármely fél részéről teljesen tűrhetetlen, és határozottan figyelmeztetünk minden felet, hogy tegyenek óvintézkedéseket, hogy ez ne történhessen meg
– tudatta közlemény útján a teheráni külügyminisztérium. Szombaton a jereváni kormány arról számolt be, hogy a hegyi-karabahi szakadár erők újabb 51 katonája esett el a harcokban. Ezzel a két oldal által jelentett halálos áldozatok száma 242-re emelkedett. Köztük van 14 örmény és 19 azeri civil is, de Baku a katonai veszteségeiről semmilyen adatot nem közöl, így csak részleges adatokat lehet tudni. Az örmény fél szerint legalább háromezer azeri katonával végeztek, míg az azeri fél arról számolt be, hogy legalább 2300 örmény katona vesztette életét az elmúlt napok összecsapásaiban. Az örmény kormány nem sokkal azt követően tette közzé a meghalt katonák névsorát, hogy Hegyi-Karabah elnöke bejelentette, hogy megkezdődött a térségért vívott végső ütközet, majd ő maga is elindult harcolni a frontra.
Hegyi-Karabahban hetedik napja harcolnak a helyi szeparatista erők Örményország támogatásával az azerbajdzsáni katonákkal. A többségében örmények lakta, körülbelül 145 ezres népességű Hegyi-Karabah hovatartozása 1988. február óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó terület az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával vívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértették.
Forrás/fotó: MTI
