Pesti Srácok

A mélykúti júdásfa lett idén az Év fája

A mélykúti júdásfa lett idén az Év fája

Az Ökotárs Alapítvány az Év fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. Az Év fája címmel kitüntetett mélykúti júdásfát valószínűleg a vajdasági Szabadkáról érkezett, Mélykúton szolgálatot teljesítő ferencesrendi szerzetesek hozták magukkal és ültették el a településen a Grassalkovich család által építtetett templom északi oldalán az 1760-70-es években.

A néphit szerint a júdásfa virágai Krisztus Urunk vérét szimbolizálják, a lapos magvak pedig a júdáspénzre utalnak. Mint írják, kisebb csoda, hogy ez a mediterrán növény a templom északi, időjárásnak, hidegnek jobban kitett oldalán egyáltalán megmaradt, és mind a mai napig megvan. Érdekesség, hogy a júdásfa a közel ötezer lelkes kisváros, Mélykút mértani középpontján helyezkedik el. A templomdomb az általános iskola közelsége és a templom központisága miatt kedvelt pihenő és játszóhelye a település lakóinak.

Az online szavazáson az Év fája címen kívül, a Hős fa címet a balatonszemesi Bagolyvári Promenád fasora, az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a debreceni Déri téri kocsányos tölgy kapta.

Az Ökotárs versenyén idén harmincnyolc jelölt indult, a szakmai zsűri választotta ki a tíz döntőst. Ezek közül a közönség július 1. és október 1. között online szavazással választotta ki kedvencét. Ebben az évben a korábbiakhoz képest rekord mennyiségű, húszezer-négyszázhatvannégy szavazat érkezett, és különösen a dobogós helyeken álló fák támogatottsága változott folyamatosan a szavazás hetei alatt. A mélykúti júdásfa mögött a debreceni Déri tér tölgyfája lett a második, a geszti Tisza-kastély platánjai pedig harmadik helyezést értek el.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!