Az EU szankciókat rendel el Fehéroroszországgal szemben
Szankciók bevezetése mellett döntöttek Fehéroroszországgal szemben csütörtöki találkozójukon az európai uniós tagállamok vezetői a szeptemberi elcsalt elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások résztvevői elleni erőszakos fellépés miatt – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hajnali sajtótájékoztatóján.
Michel arról tájékoztatott, hogy az európai uniós szankciós listán – amelynek elfogadását a Törökországgal szemben szorgalmazott szigorú fellépés késlekedése miatt Ciprus mindezidáig ellenezte – mintegy negyven olyan ember szerepel, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért vagy részt vettek annak végrehajtásában.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nincs a listán, de az EU szorosan figyelemmel kíséri az eseményeket, ezért ez még változhat
– tette hozzá. A kétnapos tanácskozás első, főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozó munkanapján az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot: folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából.
Kettős stratégiánk van. Egyrészt esélyt akarunk adni a politikai párbeszédnek, másrészt kifejezzük elszántságunkat értékeink védelme mellett. Továbbá újfent szolidaritásukat fejezzük ki Görögországgal és Ciprussal
– fogalmazott Michel. Kiemelte: az EU kész részt venni egy pozitívabb menetrend kialakításában, feltéve, hogy Törökország szintén részt kíván venni abban. Amennyiben azonban nem sikerül közös nevezőre jutni Ankarával, az EU további egyoldalú lépések vagy a nemzetközi jogot sértő török provokációk esetén készen áll arra is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazzon.
Az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a vita átfogó rendezése mellett
– szögezte le Charles Michel.
A tagállami vezetők decemberben visszatérnek arra a kérdésre, miként kívánják alakítani a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat
– tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jó irányba mutató lépésnek nevezte, hogy megkezdődött a párbeszéd a görög és a török fél között. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Ciprus irányába Ankara nem tette meg ezt a gesztust. Kiemelte: a konfliktus csakis békés párbeszéd útján és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával oldóható meg. Szavai szerint az unió hosszú távú és előremutató kapcsolatot akar ápolni Törökországgal, erősíteni szeretné egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmi és migrációs együttműködést, minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha Törökország felhagy provokatív tevékenységével.
Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó első munkanapjáról távozva kijelentette: Európa nem kezdhet újra párbeszédbe Törökországgal, ha közben hagyja, hogy Ankara átlépje a még elfogadható lépések határvonalát.
Meg kell mutatnunk szilárdságunkat és elszántságunkat, miközben teszünk a konfliktus elmérgesedése ellen
– fogalmazott a francia államfő. Tájékoztatása szerint minden tárgyaló fél engedményeket tett azért, hogy az elfogadott szöveg a legjobb lehessen.
Az EU nagyon világos és határozott jelzést küld Törökországnak Görögországgal és Ciprussal kapcsolatban, továbbá párbeszédre szólította fel
– mondta Macron. A hegyi-karabahi konfliktussal összefüggésben közölte: megbízható információk szerint legalább háromszáz dzsihadista érkezett Szíriából Törökországon keresztül a térségbe, hogy az azerbajdzsáni erőket támogassák az örményekkel szemben.
A harcosok ismertek, nyomon követhetők, azonosítottan az aleppói régióban működő dzsihadista csoportokból származnak, és nyomukban azonos létszámú csoport készül útnak indulni. Átengedésük elfogadhatatlan, Törökország magyarázattal tartozik
– figyelmeztetett a francia elnök. Elmondta azt is, hogy Lukasenka esetében tudatos döntés volt, hogy az EU nem szerepelteti szankciós listáján, azt szeretnék elérni ugyanis, hogy a fehérorosz elnök elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítését az ellenzékkel folytatott tárgyalások megkezdéséhez. Szankcionálása ürügy lenne számára, hogy elutasítsa a tárgyalásokat, holott fontos, hogy részt vegyen a folyamatban.
Angela Merkel német kancellár szerint a fehéroroszok elleni szankciók életbe lépése azt mutatja, hogy az EU határozottan fellép azokkal szemben, akik rombolják a demokráciát. Emellett azt is hangoztatta, az Európai Uniónak teljesen felül kell vizsgálnia Törökországgal ápolt kapcsolatait.
Sebastian Kurz osztrák kancellár Twitter-üzenetben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Törökország esetében egyértelmű fenyegetését fejezte ki arra az esetre vonatkozóan, ha Ankara továbbra is nemzetközi jogot sért.
Forrás: MTI
