Pesti Srácok

Csalódott fideszesek a senki földjén

Csalódott fideszesek a senki földjén

Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér. Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisa, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében – írja a XXI. Század Intézet elemzésében.

A 2010-es történelmi vereség óta a baloldal intellektuálisan kiüresedett, a liberális értelmiség befolyása csökkent, az általuk közösen képviselt politikának máig nincs többségi támogatottsága. A töredezett baloldalon továbbra is csekély tagsággal rendelkező és alacsony szavazóbázissal bíró pártok versengése folyik, míg a jobboldalon a Fidesz–KDNP vezetőszerepe immár több mint egy évtizede megkérdőjelezhetetlen. A rendszerváltoztatás óta bebizonyosodott az is, hogy az úgynevezett centrumpártokra (Centrum Párt, MDNP, Modern Magyarország Mozgalom Párt, Összefogás Magyarországért Centrum, Vállalkozók Pártja) nincs választói igény, a magukat sem a jobb-, sem pedig a baloldalhoz nem soroló szerveződésekkel a szavazópolgárok nem tudnak azonosulni – állítja az elemzést publikáló XXI. Század Intézet.

A magas társadalmi támogatottsággal bíró, 2010 óta tartó kormányzás lépésről-lepésre bővítette ki a nemzeti ön- és érdekvédelmet: előbb Magyarországon, majd a magyarok lakta Kárpát-medencében, végül – a V4-ek együttműködésében vezető szerepet vállalva – a közép-európai térségben.

PestiSracok facebook image

A politikai senkiföldjére került értelmiség nagy részére jellemző, hogy bár egykor támogatói voltak a kormánypártoknak, az elmúlt tíz év során fokozatosan a jobboldal peremére kerültek. Ebből fakadó sértődöttségüknek, vagy személyes ambíciójuknak köszönhetően ugyanakkor továbbra is aktív közéleti szerepet vállalnak, tevékenységük azonban a konstruktív kritika helyett sokkal inkább a jobboldali kormány megdöntésére irányul.

A legújabb ilyen próbálkozás a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökéhez, Pálinkás József nevéhez köthető, aki 2020 októberében Új Világ Néppárt néven alapított pártot. Az első Orbán-kormány alatt eleinte az Oktatási Minisztérium politikai államtitkáraként, majd 2001 és 2002 között oktatási miniszterként, később pedig a Fidesz parlamenti képviselőjeként tevékenykedő Pálinkás egészen 2018-ig támogatta a kormánypártok munkáját, legutóbb a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökeként. Ennek ellenére a politikus az elmúlt hónapokban többször is nyilvánosan kritizálta a kormánypártok munkáját, nemrég pedig úgy nyilatkozott, hogy nem zárkózik el attól, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon Orbán Viktor kihívója legyen.

– zárul az elemzés.

A teljes tanulmány ide kattintva olvasható!

(Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.