Pesti Srácok

Kilencven nap múlva életbe léphet a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi szerződés

Kilencven nap múlva életbe léphet a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi szerződés

Az indítvány elfogadásához szükséges ötven állam ratifikálta a nukleáris fegyverek teljes tilalmáról szóló nemzetközi szerződést (TPNW), így az kilencven nap múlva életbe léphet. A szerződés elfogadásáról Twitteren számolt be Ausztria ENSZ-nagykövetsége. Sebastian Kurz osztrák kancellár a bejelentést úgy kommentálta a közösségi oldalon, hogy ezzel fontos lépést sikerült megtenni az atomfegyver-mentes világ felé.

A TPNW-t 2017-ben fogadta el az ENSZ Közgyűlése 122 igen szavazattal, 1 voks ellenében és 1 tartózkodás mellett. 69 ENSZ-tagállam nem szavazott, köztük az összes atomhatalom és a NATO tagállamai, kivéve Hollandiát, amely az egyetlen nem szavazatot adta le. A szerződés részes államai semmilyen fejlesztést és kísérletet nem hajthatnak végre nukleáris fegyverekkel, nem állíthatnak elő atomfegyvert, és a területükön se nem állomásozhatnak, se át nem haladhatnak nukleáris fegyverek, és segítséget sem nyújthatnak semmi ilyen tevékenységhez. Ha nukleáris fegyverrel rendelkező ország csatlakozik a megállapodáshoz, akkor adott határidőn belül ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul fel kell számolnia atomprogramját.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.