Pesti Srácok

Koronavírus – Háromszor kisebb a Magyarországon elhunytak száma az EU-s átlagnál

Koronavírus – Háromszor kisebb a Magyarországon elhunytak száma az EU-s átlagnál

A WHO statisztikái alapján Magyarországon egymillió főre vetítve feleannyian fertőződnek meg koronavírussal, mint az EU-s átlag. A halálos áldozatok tekintetében Magyarországon ugyanezzel az aránnyal számítva százöt halálos áldozatot kapunk, míg az Európai Unióban ez a szám átlagosan háromszáznegyvennégy.

A koronavírus összességében még mindig a nyugat-európai országokat érintette jobban: Spanyolországban ötször, Luxemburgban és Belgiumban csaknem négyszer, Hollandiában, Franciaországban pedig majdnem háromszor akkora a teljes fertőzöttség, mint hazánkban. A WHO az erre vonatkozó statisztikáit naponta frissíti, amelyekből kiderül, hogy a kontinensen minden országban felfutóban van a második hullám; ebben Magyarország sem kivétel – közölte az Origo.

A halálos áldozatok vonatkozásában ugyanez a tendencia figyelhető meg. Sajnos egész Európában nő a betegségben meghalt emberek száma: ma már minden egymillió emberre 344 halott jut. Lakosságarány tekintve Magyarországon csupán a harmada az áldozatok száma az EU-s átlagénak. Az áldozatok száma értelemszerűen összefüggésben van a fertőzöttek számával, ugyanakkor míg hazánkban 105 az egymillió főre vetített elhalálozás, addig ugyanez Belgiumban 893, Spanyolországban 701, de Olaszországban és Svédországban is meghaladja az 500 főt. Mindemellett figyelmeztető jel, hogy Németországban, Portugáliában, Dániában és Hollandiában arányaiban is jóval több meghalt beteget regisztráltak, mint Magyarországon. A halálozási statisztikák vonatkozásában a különböző tagállamokban különböző protokollok vannak, amelyek közül Magyarország a legszigorúbbakat követi.

PestiSracok facebook image

Talán az egyik legérdekesebb mutató, hogy az igazoltan fertőzöttek és az áldozatok között milyen kapcsolat áll fent. Ez a szám mutatja azt, hogy mennyire tud egy adott ország hatékonyan védekezni.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.