Pesti Srácok

Száz éve hunyt el az FTC első elnöke

Száz éve hunyt el az FTC első elnöke

Koszorúzással emlékeztek meg a száz éve elhunyt Springer Ferencről, a Ferencvárosi Torna Club első elnökéről, a klub alapítójáról. Radnainé Fogarasi Katalin, Kubatov Gábor, Orbán Viktor miniszterelnök képviseletében Jakab János, a Puskás Akadémia felügyelő bizottságának elnöke, valamint Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára is lerótta tiszteletét Springer sírjánál.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a sport sokkal több, mint játék, már a XIX. századtól a nemzeti identitás szerves része, a magyar sportsikerek pedig mindig is fontos szerepet töltöttek be a nemzetépítésben. Hozzátette: a Fradi több, mint egy klub, ezért fradistának lenni életérzést, családhoz tartozást jelent.

hangsúlyozta Radnainé Fogarasi Katalin. A főigazgató kiemelte: a görög kultúrában a költészet és a sport, a szellem és a test tisztelete a legnagyobb harmóniában van egymással, a Nemzeti Örökség Intézete ezért fektet nagy hangsúlyt a szellemi örökség ápolására is, és feladata olyan példaképeket állítani a jövő generációi számára, mint Puskás Ferenc vagy éppen Springer Ferenc.

PestiSracok facebook image

Kubatov Gábor, az FTC elnöke a klubalapító Springer Ferencet az elnökök elnökének nevezte, aki példamutató sportvezetői tevékenységével olyan egyesületté tette a Ferencvárost, amelyben rang volt sportolni, amelynek kiváltság volt szurkolni. Felidézte a sportvezető életútját, hangsúlyozva, hogy minden családi segítség nélkül tudott önálló ügyvédi irodát nyitni, és tehetségével, szorgalmával vált a zárt úri világ illusztris tagjává, elsöprő többséggel választották országgyűlési képviselőnek. Kiemelte, hogy Springer aprólékos munkája nem volt hiábavaló; ezt az a páratlan fejlődés is bizonyítja, ami elnöksége alatt a Ferencvárost jellemezte. Az ő szervezőmunkájának eredményeként állt össze az a mecénási kör, amelynek finanszírozásával megépült a Ferencváros első, Soroksári úti stadionja.

– zárta szavait Kubatov Gábor.

Forrás: MTI; Fotó: Market Építő/Molnár Péter

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.