Szijjártó Péter: a Nyugat-Balkán európai integrációja nemzetstratégiai érdek
Magyarország nemzetstratégiai érdeknek tekinti a Nyugat-Balkán európai integrációját – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Budapesten.
Szijjártó Péter Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügy- és diaszpóráért felelős miniszterrel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: ha béke, nyugalom és fejlődés van a Nyugat-Balkánon, az Magyarországnak jó, ha ennek ellentéte, az Magyarországnak rossz.
Bármi történik a térségben, annak azonnali hatása van Magyarországra
– mutatott rá. Hangsúlyozta: Magyarország nemcsak beszél a Nyugat-Balkán támogatásának fontosságáról, hanem cselekszik is ennek érdekében, sokszor az ország méretéből fakadó kötelezettségeken túl is segíti a béke és stabilitás megteremtését. A külügyminiszter hozzátette: a koszovói NATO-vezetésű misszióhoz (KFOR) a harmadik legnagyobb hozzájárulást Magyarország nyújtja, és a jövő év novemberétől magyar parancsnoka lesz. Aláhúzta, hogy a koronavírus-járvány minden országnak nagy kihívást jelent; az egészségügyi ellátórendszereket folyamatosan olyan helyzetben kell tartani, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül.
Magyarország sikeres e szempontból, beszerezte a szükséges eszközöket és tud másoknak is segíteni. Koszovónak 50 ezer maszkot és 5 ezer védőruhát ad
– mondta. Kitért rá: egy kötöttsegély-hitelmegállapodás értelmében 62 millió euró értékben magyar vállalatok két víztisztító művet építenek Koszovóban, és a közúti infrastruktúra fejlesztésében is beruházásokat hajtanak végre.
Koszovóban egy nagy erőműépítés kezdeti fázisa zajlik, ehhez magyar hűtési technológiát is felhasználhatnak
– tette hozzá. Megjegyezte: 75-re emelik a koszovói hallgatóknak adott magyarországi ösztöndíjas helyek számát. A külügyminiszter szerint az EU-nak legalább annyira érdeke a Nyugat-Balkán integrációja, mint magának a térségnek. Magyarország az EU-bővítés felgyorsításában érdekelt, és mivel Koszovó teljesítette a vízummentességhez szükséges feltételeket, azt kérik Brüsszeltől és a nagy tagállamoktól, hogy ne terjesszenek elő újabb feltételeket – mondta. Arról is beszélt, hogy az Európába migránsokat küldő régiókban egyre rosszabb a helyzet, ami újabb migrációs hullámok elindulásának a veszélyét hozhatja, és ez most már komoly egészségügyi kockázatokat is jelent.
Az elhibázott brüsszeli migrációs politika miatt a nyugat-balkáni útvonalon továbbra is egyre több migráns jelenik meg, és tűrhetetlen helyzetek alakulnak ki
– közölte. Úgy látja, ha az EU nem változtat a migrációt ösztönző politikáján, akkor kiszolgáltatja a nyugat-balkáni országokat a "békés emberek életét ellehetetlenítő" migránsoknak.
Meliza Haradinaj-Stublla közölte: országa nagyra értékeli azt a folyamatos támogatást, amelyet Magyarország nyújt Koszovónak és a Nyugat-Balkánnak. A koszovói politikus köszönetet mondott Magyarországnak a járvány leküzdéséhez adott segítségért is. Üdvözölte a magyarországi ösztöndíjas helyek számának emelését; ez – mondta – különösen előnyös lehet Koszovónak, hiszen az ország népessége nagyon fiatal. Közölte: a megbeszélés egyik fő témája a gazdasági együttműködés fejlesztése volt, és várják a magyar beruházásokat Koszovóban. A koszovói külügyminiszter kiemelte a térség euroatlanti integrációjának jelentőségét. Kérdésre válaszolva Meliza Haradinaj-Stublla arról is beszélt, hogy nagyon fontos ügy a vízummentesség, és Koszovó az egyetlen nyugat-balkáni ország, amelynek ezt még nem sikerült elérnie.
Pedig az ország már nyolc éve teljesítette a feltételeket, és az EU ezt két éve hivatalosan is elismerte
– magyarázta. Hozzátette: remélhetőleg a német EU-elnökség alatt változik a helyzet.
Szijjártó Péter egy Ukrajnára vonatkozó kérdésre kifejtette: "barátságtalan, nonszensz, bizonyos szempontból szánalmas" lépés az ukrán külügyminisztérium részéről magyar kormányzati tisztségviselők kitiltása, és máig nincs hivatalos közlés arról, miért tették ezt.
Ukrajna azt nem kezelte a belpolitikába való beavatkozásnak, amikor 50 lélegeztetőgépet adott Magyarország, vagy azt, hogy csak Magyarország engedi át Nyugat-Európa felé az ukránokat. Azt sem tekinti Ukrajna beavatkozásnak a belügyekbe, hogy Kárpátalja legszennyezettebb folyóját megtisztítják magyar költségvetési forrásból
– fűzte hozzá.
Magyarország többször világossá tette, hogy készen áll a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, Magyarország a kölcsönös tiszteleten, a nemzetközi jog tiszteletén és a kétoldalú kötelezettségek betartásán alapuló baráti kapcsolatokban érdekelt, de ehhez a magyar és az ukrán kormány is kell. A kitiltásokkal pedig nem azt a jelzést küldi Ukrajna, hogy baráti kapcsolatokra törekedne
– jelentette ki. Ugyancsak kérdésre válaszolva a külügyminiszter azt mondta: Magyarország igyekezett a lehető legtöbb lélegeztetőgépet beszerezni tavasszal, és most abban a helyzetben van, hogy a stratégiai készleteken felül tud ebből eladni és segíteni másoknak, így tudtak Csehországnak is adni lélegeztetőgépeket.
Ha érkezik vételi szándék, segítségkérés, a nagykövetségek tárgyalnak róla, majd az operatív törzs hoz döntést
– mondta.
A miniszterek a sajtótájékoztató előtt megállapodást írtak alá a beruházások ösztönzéséről és védelméről, ösztöndíjakról, valamint a tudományos és felsőoktatási együttműködésről.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/KKM
