Veres András: nem szeretnénk a templomokat bezárni
A püspöki kar a koronavírus-járvány második hullámában nem tervezi a nyilvános liturgia szüneteltetését, fölhívja azonban a figyelmet az egyéni felelősségre – erről Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) újraválasztott elnöke beszélt a Magyar Hírlapnak.
Semmi körülmények között nem szeretnénk a templomokat bezárni, ezt tavasszal sem tettük
– mondta, hozzátéve: lebeszélni sem szeretnének senkit arról, hogy templomba, közösségi liturgiákra menjen.
A médiában sugárzott liturgia csak látszat, tud érzelmeket ébreszteni, de nem hasonlítható ahhoz, mint amikor szentségekhez tudunk járulni, ezt a placebohatást pedig jó volna elkerülni
– jegyezte meg az interjúban. Veres András kiemelte: törekszenek arra, hogy mindenkiben fölébresszék a felelősségérzetet. Ha valaki tünetet észlel magán, ne menjen közösségbe, viszont a közösséget ezért nem szeretnénk távol tartani a liturgiától és különösen nem az Eucharisztiától.
A templomaink elég nagyok, a szociális távolságtartásra bőven van lehetőség, és ha valaki úgy érzi magát biztonságban, öltsön maszkot. Minden templomban van fertőtlenítő, vigyázhatunk egymásra. Nem Istentől kell távolságot tartanunk, hanem egymástól
– mondta. Az MKPK elnöke az elmúlt öt évet felidézve elmondta: erre az időszakra esik az ifjúsággal, majd pedig a családdal foglalkozó püspöki szinódus, ezekben az években vált fokozatosan erőszakossá a keresztények üldözése, akik megsegítésére gyűjtéseket szerveztek, ad limina látogatáson jártak Ferenc pápánál, kiadtak két körlevelet Megújulás a szeretetben és A megfogant élet védelmében címmel. Volt Szent Márton-, majd Szent László-év, erre az időszakra esik az irgalmasság rendkívüli szentéve, majd pedig az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készülés jegyében a Missziós kereszt országjárása és Brenner János vértanú pap boldoggá avatása. Kiemelte, hogy a Megújulás a szeretetben című körlevelében kiemeltek négy témakört – a népesedést, az oktatás-nevelést, a szegénységet és a népvándorlást –, amelyekről úgy ítélték meg, hogy fontos lenne, ha minél többen megismernék az ezekre adható keresztény választ. A következő öt év feladatairól szólva elmondta:
egyrészt benne vagyunk a járvány második hullámában, amely extrém kihívások elé állít bennünket, másrészt fölgyorsult a szekularizáció is. Ezért sürgetem egyházmegyénkben is az evangelizációt, keressük annak lehetőségét, hogy az evangélium üzenetével meg tudjuk szólítani az embereket.
Kiemelte az életvédelem kérdését. Mint mondta, nagyon nagy terület tartozik ebbe a témakörbe: a klímaváltozástól az emberi élet fogantatásán át annak végéig minden. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy sokkal több figyelmet kellene fordítani a törvényekben is az életvédelemmel összefüggő, lelkiismereti kérdésekre, például arra, hogy ne kötelezzék az orvostanhallgatókat abortuszon való részvételre, ha keresztény hitük miatt nem szeretnének ebben részt venni.
De mondhatnám azt is, hogy sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a házasságon kívül fogant életekre, akiknek a születését nem kívánják. Ma nagy számban születnek gyermekek családon kívül is, nem szabad, hogy az abortusz azért legyen reális alternatíva, mert ezek az anyák nem kapnak helyzetüknek megfelelő segítséget. Ráadásul sok gyermektelen házaspár szívesen örökbe fogadná ezeket a gyermekeket. Jó lenne ennek a gyakorlatát is megkönnyíteni
– mondta Veres András.
Forrás: MTI
