Pesti Srácok

A kormánypárt lezárta az elnökválasztó kongresszus időpontjáról szóló vitát Németországban

A kormánypárt lezárta az elnökválasztó kongresszus időpontjáról szóló vitát Németországban

Lezárta a koronavírus-járvány erősödése miatt elhalasztott elnökválasztó kongresszus új időpontja körüli heves belső vitát a német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökjelöltek megállapodása szerint a legnagyobb német kormánypárt január közepén választ új vezetőt.

A megállapodást a három elnökjelölt között közvetítő főtitkár, Paul Ziemiak jelentette be szombat este egy Twitter-bejegyzésben, amelyben kiemelte, hogy a járvány miatt nehéz időkben Németországnak különösen fontos a CDU egysége. A jelöltek közösen felkérik a párt vezetőségét, hogy szervezze meg január közepére a kongresszust. Ha a járványhelyzet engedi, tartsák hagyományos formátumban, vagyis az 1001 küldött személyes részvételével. Ha ez nem lehetséges, rendezzenek párhuzamosan zajló regionális tanácskozásokat, amelyeken egyszerre közvetítik a felszólalásokat, majd egyszerre szavaznak. Ha ez sem lehetséges, legyen online pártkongresszus digitális szavazással – áll a megállapodásban.

A CDU eredetileg április 25-re ütemezte rendkívüli elnökválasztó kongresszusát, amelyet a koronavírus-járvány miatt elnapoltak, majd összevontak a december 4-re tervezett rendes és tisztújító kongresszussal. Október végén a párt vezető testületei úgy határoztak, hogy a járvány újabb hulláma miatt határozatlan időre ismét elhalasztják.

A leginkább esélyesnek tartott elnökjelölt, Friedrich Merz – aki nem tagja a vezetőségnek – élesen bírálta a döntést; szerinte befolyásos pártfunkcionáriusok meg akarják akadályozni, hogy megszerezze az elnöki tisztséget, és valójában nem a fertőzésveszély miatt törekedtek a választás újabb elhalasztására, hanem azért, hogy időt nyerjenek az általuk támogatott jelöltnek, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnöknek, aki a járványhelyzet elhibázott kezelése miatt lemaradt a versenyben. Friedrich Merz nyilvánosság előtt kifejtett bírálata feszültséget keltett a pártban, és számos politikai elemző arra a megállapításra jutott, hogy a CDU elveszítheti egyik legnagyobb erősségét, az egységét, ami nagyban hátráltathatja a koronavírus-járvány miatti súlyos egészségügyi és gazdasági válság megoldását.

PestiSracok facebook image

– írta a Twitteren Friedrich Merz. Üdvözölte a megegyezést Armin Laschet és a harmadik – legkevésbé esélyesnek tartott – elnökjelölt, Norbert Röttgen, a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke is. A CDU távozó elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer – Angela Merkel kancellár kormányának védelmi minisztere – még a koronavírus-járvány előtt, februárban jelentette be, hogy nem indul kancellárjelöltként a következő Bundestag-választáson, ezért lemond a pártelnöki tisztségről, mert úgy véli, hogy ugyanannak a politikusnak kell lennie a párt elnökének és kancellárjelöltjének. Közölte, hogy utódja kiválasztásáig ellátja a pártelnöki feladatokat.

A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége messze a legnagyobb politikai erő Németországban. Választói támogatottsága a legutóbbi, vasárnap ismertetett felmérési adatok szerint 35 százalékos, 16 százalékponttal meghaladja a második helyen álló Zöldek 19 százalékos támogatottságát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?